Hurrá, végre 2 napra eltűnhetünk innen. Na nem mintha enm szeretnék itt lenni, de jó egy kicsit kimozdulni.
Session 2, utolsó nap, reggel 5-kor ébredés mert mindenki ordibál, ébresztik a gyerekeket, 6:15-kor már reggeliztetik őket, aztán jönnek az iskolabuszok és bye-bye Szása! Nekem csak az emergency laundry-t kellett megcsinálnom, plussz a tábor takarítása alatt összegyűlt "megtalált" dolgokat kellett volna kimosnom. Na, eleve mindent délután hoztak, 1 körül, ami azért jó, mert 3-tól vagyunk elengedve és a mosószer is elfogyott. Na, oké, akkor vegyük fel az amcsi mentaléitást, azaz nagy ívben tojtam rá, idő mint a tenger, meg hát mosószer nélkül mit kezdjek? Menjek le a tóhoz egy szappannal? Naperszehogyne, de természetesen ezt azért nem várják el. :) Volt egy kis kavarodás, h ki visz ki minket a metroállomásra, ugyanis mi Braintree-re szerettünk volna menni, erre Toni közli, h hááát az neki nem igazán jó, mert ő a Hyannis-is buszállomásra megy. Köszi, az meg nekünk nem jó, mert nem fogok 20$-t fizetni a buszért, mikor a metrót 2$-ból megússzuk. Azért nagyon nem mindegy. Végülis kiderült, h pár lány megy Boston-ba, elviszok a táboros furgont, mehetünk mi is, Braintree-n kiraknak minket is ( a többi kb 6 másik emberrel együtt ). A benzinbe beszálltunk fejenként 5$-al, még mindig jobb mint a buszos verzió.
Kölcsönkaptuk az egyik lány metrokártyáját, töltöttünk rá pénzt, indulás. A Boston-i metro szép, tiszta, nincs összefirkálva. 45 perc alatt bent is voltunk a megbeszélt helyen ahol Jesse ismerősének Chris-nek kellett volna várni minket. Chris sehol nem volt. Még indulásnál küldtünk neki sms-t, de 1 óra várakozás után sem volt sehol. Na jó, akkor hívjuk fel. Telefonba közli, h jah hát ő éppen BBQ-zik a hátsókertben, de elmagyarázza, h jutunk el hozzá, van tollam? Perszeeee, utcai fülke, 4-es kereszteződés, busz, autó, ő meg kicsit pösze, szval értsem is meg. Azért sikerült. :) Lányok természetesen a legtöbb kommunikációt rám hárítják, nagyon meg sem lepődtem, h nekem kellett beszélnem vele, de hát nem baj, legalább gyakorlom az angolom. Kb 20 perc múlva már nála is voltunk. Cuccokat leraktuk, szemügyre vettük a kanapét ahol majd alszunk. Irány a hátsó kert, hamburgerezés, közben jött néhány ismerőse, beszélgetés, jól elvoltunk. Elpakoltunk majd kérdezte, h na akkor couchsurfing party az utca végén? MOndtuk, h sorry, de 5-kor keltünk és másnap egésznapos városnézés van betervezve, úgyhogy inkább pihennénk. Gyors tus, és már aludtunk is. A lakás meleg volt, de az ablaknál pont jött a fejemre némi szellő. A fotelt azért még odatoltam a kanapéhoz, különben nagyon lelógtam volna. Reggel 8-kor keltünk, mondta, h nyitva hagyja a hátsó ajtót, ott be tudunk majd jönni. 9-kor indulás, 3/4 10-re már a kikötőben voltunk. Bálnales. Jah, amint kitettük a lábunk a házból, elkezdett esni az eső. Hurrá. A hajóval kb 1 órát mentünk mire bálnákat is találtunk, kb 20 percig körözgettünk hátha megint látjuk őket, de nem, így visszafordultunk és ismét 1 óra vissza a kikötőbe. Az idő elég pocsék volt, a pulcsi jól jött, ennek elelnére a mellkasomat megkapta a nap. A bálnák amúgy cukik voltak, már amennyit láttunk belőlük. Volt egy ami ugrált is 1-2 -t, természetesen fényképet nem sikerült csinálni róla, de hát mit is várok a kicsi gépecskémtől, amivel egyébként teljesen meg vagyok elégedve, de néha nem ártana egy komolyabb. Na mindegy. Összeségében nem volt rossz, de nem érte meg azt a pénzt amit kifizettünk érte. Bálnales után elindultunk várost nézni. Gondoltuk felülünk egy turistabuszra, de megláttuk az árakat. 40$ körül mind, köszi, inkább megyünk gyalog. Az eső amúgy szinte folyamatosan esett amint visszaértünk a hajóval. Kb 30 perces megszakítások voltak csak. Rajtunk persze ujjatlan és flip-flop papucs. A Freedom trail útvonalán szerttünk volna menni, többé - kevésbé sikerült is, egy darabig legalábbis, ugyanis annyira szakadt az eső, h már nem is láttunk szinte semmit. Megcsúsztam, megbotlottam, papucsnak annyi, elszakadt. Hurrá. :) Megkérdeztünk egy biztonsági őrt, h merre van a környéken cipőbolt, vagy akármi ahol egy papucsot lehet venni. Szerencsére közel voltunk Chinatown-hoz, szval kb 10 perc múlva már egy kínai "fashion" üzletben voltunk ahol találtam papucsot 2.99$-ért. Célnak megfelelt. Jah, addig természetesen mezítláb a zuhogó esőben Boston közepén. :) Esernyő sem volt nálunk, pedig beraktam a cuccaim közé, csak ottfelejtettem Chris lakásában. ( Tudom, tudom, Cavinton. ) Úgy döntöttünk mégsem olyan fontos megkeresni a Copley Plázát, viszont éhen halunk. Aznap még csak 1 szendvicset és némi chipset ettünk. A nagy keresgélés közben betévedtünk egy Marshalls üzletbe. OMG, az itteni üzletben is el tudunk tölteni 2 órát simán, de ez ráadásul 2 szintes volt. Ajjajj, tudtuk, h ebből vásárlás lesz. Az lett. De végre van nadrágom, igaz hosszú, de felhajtom. Vmint lett még egy papucs és egy öv. A papucs amúgy ma sikeresen 4-4 helyen feltörte a lábaimat. :) Marshalls után megint séta, nézelődés. Quincy Market. Kajjjjaaaaaaaaaaa!!! AZ a hely lett akedvencem Boston-ban. :))) Olyasmi int otthon a csarnok csak jóvl kisebb kiadása, igazából egy hosszú sor, de mindkét oldalán különböző ételek. Kínai, indiai, görög, amerikai. Éppen időben ráleltünk, mert az éhenhalás küszöbén jártunk, de még szerencsére megmenekültünk. Csirkét ettem rizzsel habár krumplival kértem, plussz limonádé ( limonádé függő lettem amúgy, nem tudom, h csinálják, de mindenhol finom. A kikötőben frissen facsart volt, gondolom ezek is azok. ) Desszertnek elrakattam egy szelet sajttortát cseresznyeöntettel. Nyamm . . . :) Az öntet ugyan szörnyű volt, de a torta finom. Még egy kis séta erre-arra, közben mindenhol Harvard-os pulcsit kerestem. A kikötőben volt 20$-ért, de kis naívan azt hittem lesz majd olcsóbban is máshol. Hát nem volt. A legolcsóbb utána 28$ lett volna és határ a csillagos ég, vhol 60$ körül állt meg az utolsó amit néztem. Természetesen visszamentünk a kikötőbe ahol már zárva volt a bódé. Nagyon elszomorodtam, de megfogadtam, h akárhogy is, de Harvard-os pulcsiban leszek lefényképezve a Harvard Egyetem előtt. Elindultunk a Harvard-hoz, már este volt, világítás alig, de azárt szép volt. Megbeszéltük, h reggel visszamegyünk. Azért reggel, mert a lányok mondták a kocsiban, h felvétel 11:45-kor lesz pénteken, így a még aznapra tervezett városnézés kilőve, pedig a hídon is át szerettem volna sétálni. Szval kicsit körbejártuk az egyetem területét, leültünk előtte, megettük a sajttortát, beszélgettünk a hazai és az itteni egyetem ill az egyetemi életről és, h mennyivel másabb az itteni élet, na de erről majd az egész végén ha már HAZA mentem. :) Megbeszéltük, h ide holnap vissza kell jönni rendes fényviszonyokban. Mondtam nekik, h ők aludjanak, én viszont felkelek korábban és visszamegyek a pulcsiért. Jah, "este" mikor hazaértünk Chris megkönnyebbült, mert már azt hitte elvesztünk. Emese ugyanis azt mondta neki reggel, h vmikor délutánra már ott leszünk, viszont fél 12 volt a tényleges érkezésünk. Ops. :))) Így is kevés volt ez az idő. Tus, fekvés, alvás. Nekem 7-kor kelés, 8-ra már ott voltam és azon aggódtam nehogy csak 9-kor nyissanak, mert a lányokkal 1/4 - 1/2 10 között kéne találkoznom a szokásos megállónál. Mázlim volt, akkor nyitottak, a cuccok fele már kipakolva, pulcsi van a méretemben ( előző nap is volt, megnéztem ), az ára sem változott. Hurrá. Út közben meg is vettem az első ajcsit haza. Motyo lesz a remélhetőleg boldog tulajdonosa. ( Természetesen nem mondom el, h mi az. ) Olyan hamar végeztem, h gondoltam beiktatok némi egyéni városnézést azaz korábban leszállok a metróról és átsétálok a hídon. Menni már nem igazán tudtam az új papucs miatt, de nem érdekelt. Tudom, ki az a hülye aki új papucsban / cipőben indul el hosszú sétára, jelezném én vagyok az a hülye, mert szép a papucs. :) Egy nőnél ez bővene lég indok. Most ugyan egy hétig alig tudok majd ráhúzni bármilyen lábbelit is, de nem érdekel. Megérte. :))) Szval végigmentem a hídon, fényképezgettem, így is negyed órával korábban odaértem a megbeszélt találkahelyre, ráadásul a lányok késtek negyed órát, így öszesen 45 percet ültem a Kendall megállónál. Néztem a szökőkutat, élveztem a reggeli napsütést, pihentettem a lábaimat. Elmentünk a Harvard-ra a csomagok már nálunk voltak, nappali fényben azért sokkal szebb. :) Ééés kicsi a világ, találkoztunk egy magyar családdal. Apuka, anyuka ( kb 45 ) évesek, nagymama, gyerek ( kb 7 éves ). Gödöllőiek, és láthatólag volt miből költeniük. Már megjárták Miami-t, Orlando-t, a Niagara vízesést, New York-ot, Buffalo-t és még nem végeztek. Nagyon kedvesek és aranyosak voltak, beszélgettünk kicsit. Azt hitték oda járunk. LOOOL. Jó is lett volna. Még leültünk a kapu előtti padok egyikére ahol előző este a sajttortát ettük, megcsináltuk a Harvard pulcsis fényképem, majd irány a metro és vissza Braintree-re. 20 percet kértünk, kicsit elszámoltuk magunkat, de nem baj, mert a felvevő csapat vhol rossz helyen fordult le, így még mi vártunk rájuk 10 percet. Pont elég egy mosdólátogatásra. Kocsival természetesen dugóba keveredtünk, páran viszont már egyből a táborba jöttek így volt hely a kocsiban, aludt mindenki. :) Megérkeztünk a városba és sztem a lányok tudták, h egy darabig nem eszünk rendes ételt, így megálltunk kajálni. Mi Burger King-be mentünk. Medium azaz közepes méretű menüt kértem, hát legközelebb megkérem őket, h vhogy rakjanak össze egy XS-est, mert ez nagyon nagy volt. Az üdítőspohár 20 cm magas volt, a többit is viszonyítsa mindenki. De legyűrtük. :) Hősök vagyunk. De még milyen jó, h ettünk. A szakács ugyanis Sajnos visszaért még vacsorakészítésre, és úgy döntött, h a kb 1 hetes darálthúsos mócsingos, paradicsomos tésztát adja ki. Én maradtam a műzlinél. :) Jah, a mosoda természetesen iszonyat ahogy kinéz, tele a padló szeméttel. Most még nyugodt vagyok a 2 nap "pihi" után. Vettem egy Boston-os stresszlabdát is emlékbe. :)
Pár kép erről a 2 napról, a többi a fotóalbumban!
Alvóhelyünk
Boston
Bálnales
A hajó amivel mentünk
Egyebek
Harvard pulcsis kééép :)))
John Harvard
Állítólag szerencsét hoz ha megfogják a cipőjét.
Megfogtam. :)
Harvard Science Center
Másik függőség ( amiről otthon viszont nagyon hamar le lehet szokni, szimplán azért mert drága és mert nincs csak Pesten . . .
Starbucks-os Caramel Frappuccino
Burger King-es "utolsó vacsora"
