Búcsú Amerikától . . .

Legalábbis egyelőre.

Nem megyek következő nyáron. Nagyon szeretnék, de nem megyek. 

És az okok:

 

1.) Azt hiszem a fórumon írta az egyik srác, h 23 évesen nem akar már kint bohóckodni.  Na nekem ezzel nem lenne problémám, 24 voltam idén és különben is még mindig egy nagy gyerek vagyok vhol mélyen. Ugyanakkor úgy érzem, h egy új szakaszba értem és inkább munkát keresnék amivel később is tudok kezdeni valamit. Akár itthon, akár külföldön, de kéne vágre egy rendes állás. Unom a diákmunkákat. :) 

2.) Drága. Csak úgy érné meg kimenni ha én fizetnék mindent. Az kb 1300$. A várható fizetés így kb 2300 - 2900$ között lenne. A táborom ahol voltam elég szegény. Postcamp-en sem kaptuk meg a 40$/nap fizut. Szval kb a minimum összeget fizetnék ki. Azaz 1000$-ra jönnék ki. Kevesebb lenne a fizetésem mint idén, a ráfordításom pedig jóval több. Persze jól hangzik az a 2300$. El tudném kint költeni, még haza is hoznék belőle. De nem tudok anynit összegyűjteni, és levonva a dolgokat nem éri meg.

Ha csak a vízumomat fizetem akkor a fizum 900 - 1200$ között várható. Na most 900$-al nem sokra megyek kint.

Van még pár változat, h a tábor mit fizet, én mit fizetek, de egyik varáiációval sem éri meg. 

Kicsit számolgattam és arra a következtetésre jutottam, h kb 100,000 Ft-al kerülne többe, ha nem kint dolgoznék, hanem itthon gyűjtögetnék rá. Igaz, jóval több ideig tartana, de per pillanat halvány lila gőzöm sincs, h azt az 1300$-t ( kb 260,000 Ft-ot honnan szedném elő ). A sulim 145,000 Ft/félév, + albérlet, közlekedés, kaja, mindez diákmelóból fedezve. Sajnos USA-ra már nem marad. 

Idén anyáék sokat segítettek azzal, h a repjegyhozzájárulást kifizették. Arra pedig nem kérhetem őket, h a következőbe "kicsivel" többel szálljanak be.

3.) Párom. Hosszú volt ez a nyár, nehéz volt mindkettőnknek. Változtunk nem is kicsit. Egyszerűen nem szeretném itthon hagyni 4 hónapra ( post camp-el szmolva ) és kész. :) De mivel senkinek sem tartozom magyarázattal az életemmel kapcsolatban, így ezt nem is ragoznám tovább. Aki megérti megérti, aki nem nem.  :) 

Szóval most vmivel felelősségteljesebb állás keresése mint a mostani, illetve nemrég írtam egy listát 2011-re, azt próbálom majd teljesíteni, vmint spórolás néhány dologra. Fényképezőgép, jogosítvány és egy amerikai utazás. Tudom, h egyszer még visszajutok oda nem is egyedül, és látni fogom mindazt amit idén nem sikerült. 

Igaz, egy ilyen nyár nem csak arról szól, h kimegy vki, ledolgozza azt a 3-4 hónapot, utazik, és hazajön. Magáról a tábori élményről is szól. 

Szép volt, jó volt, egyelőre ennyi volt. 

Később viszont sokkal büszkébben tekintek majd vissza arra, h nemcsak kimentem és 3 hónapot dolgoztam egy igencsak "rusztikus" táborban hanem, h itthon, önállóan megdolgoztam érte.

Szval egyelőre bye - bye USA, vizslát nemsokára. 

Mondjuk 2 év múlva. 

2013. Július 13. :)))

New infos . . .

Tegnap kaptam e-mailt Campleaders-től a visszatérős árakról. Hááát, kicsit soknak tűnik. Persze több a fizetés is, de akkor is. Van többfajta verzió, a végén úgyis az lesz amiben megállapodok a táborral. "HA" visszamegyek. Ami még nem 100%, mert elég sok a befolyásoló tényező, de akármilyen is volt ez a nyár, a nehezebb napok meg minden, de szeretnék visszamenni. Ugyanoda. A hideg kabinba ahova nagyobb viharban beesik az eső, és 3 pléddel, takaróval hálózsákkal is hideg van néha, a feltúrt mosodára day-off után. Hogy miért? Mert egy másik világot ismertem meg, új barátokat szereztem, jártam egy másik kontinensen, nyaraltam egy hetet New York-ban, és ezeket az élményeket senki sem veheti el tőlem. 

Kivéve persze ha vki leüt és amnéziás leszek, de akkor meg majd emlékeztetnek a fényképek. :))) 

A tábortól egyelőre még nincs konkrét információm, csak annyi, h örülnének neki ha visszamennék. Egyelőre ez is elég, a többi meg majd jön. 

Visszatérő árak: 

• vízumdíj: 140$ 
• biztosítás + DS2019: 395$ 
• repülőjegy: (kb) 750$ 

Plussz ugyanúgy kell erkölcsi bizonyítvány ( azt hiszem még mindig 3,100 Ft ).

Minden a tábortól és persze tőlünk függ, h mit szeretnénk / tudunk fizetni.

Változások első éves jelentkezőhöz képest: 

• csak 1 darab referencia kell 
• angol nyelvű iskolalátogatási igazolás kell ( habár lehet ez 2011-re már az első évesekre is vonatkozik )
• nincs 5,000 Ft-os jelentkezési díj 

 Most várakozás, gondolkodás mi legyen jövőre. :) 

Hmm . . .

Jó lenne visszamenni jövő nyáron. 

Végül is a nyugati partot idén nem láttam, és NY-ra is ráférne még 2-3 nap. :)))

1st day at Camp Wing . . .

Szerencsére reggel csak 9-kor kellett kezdenünk, így aludhattunk, habár Emesével eléggé eldumáltuk az időt, meg az itteni magyarokkal, így 3/4 1-kor sikerült is ágyba kerülni. 

Szval reggel 9-kor konyha, megreggeliztünk, mert még sehol senki nem volt, csak az egyik srác akivel együtt dolgozunk Lester. Kiderült, h 4-en leszünk a konyhán, plussz minden nap jönnek még 3-an segíteni, ők azok akik counselor-ök voltak másik táborokban, és most mindent ki kell paróbálniuk. :) Hihihi . . . elsőnek pont Lani és Becca jöttek, vicces volt nézni ahogy dolgoznak, és most tényleg csinálnak is vmit. 13:20-kor végeztünk, 14:30-ra kellett visszamenni. Hááát, kár volt olyan korán, az elején csak tettünk-vettünk, ráértünk volna egy órával később is odamenni. A szakácsot Karen-nek hívják, 50 - 53 körüli nő, és nagyon aranyos, pörög ezerrel, és tud főzni. :) Ebédre chickenpaties ( mirelit csirkefasírt szerűség ) meg hambizsömi, saláta volt. Szinte egész végig csak szeleteltem. Ráadásul a szállító normál paradicsom helyett koktélparadicsomot hozott. Na azokat élmény volt felvagdosni. Pláne 200 főre. Még 2 napig lesznek itt, aztán jön a következő csoport. Vacsorára húsgombóc volt spagettivel, desszertnek meg vmi pear and peach crisp ( körte és barackkonzerv tepsiben, leöntve fahéjjal, barnacukorral, zabpehellyel, vajjal, és kicsit megsütve ), én nem tudom megenni se hidegen, se melegen. 17:30-kor kezdődött a vacsi, 19:15-re végeztünk is. Szval ma igazából 09:00 - 19:15 meló volt összesen 1 óra szünettel. Fáj a lábam, de az még elmegy, mert egy idő után nem érzem, a derekamat viszont sajnos igen. Néha belenyilal és akkor nem igazán kellemes megmozdulni, de sztem még 1-2 nap és hozzászokom. :) Viszont sokkal hamarabb eltelt ez a nap, mint egy átlagos Mitton-os nap. Gondolom azért mert itt végig dolgoztunk és nem csak a kanapén ülve unatkoztam. Viszont ha választanom kéne, h ez vagy a msooda, inkább maradok a mososdán. Miért dolgozzak ugyananyni pénzért 3x annyit? :))) Az egyik itteni lány Adri is inkább a mosodát választaná, ő azt is csinálta nyáron. Kellett neki a szabdság, úgy osztotta be az idejét ahogy akarta. Igaza van. Holnap reggel 06:30-kor kezdünk. És, h hány napot kell majd dolgoznunk? Jó kérdés, úgy volt, h csak kb 2 napot, most meg azt mondták nem tudják, de lehet, h végigdolgozhatjuk az egy hetet. Jajj, csak egyszer döntenének el vmit. :)

Szval jó kis első nap volt, kellemesen elfáradtam, nemsokára tus és alvás. Szerencsére egerek sem másztak a fejemen éjszaka, pedig vannak a kabinban. :)

Camp Wing . . .

1 után kicsivel elindultunk a másik táborba. Elfoglaltuk az új helyünket. Csak ketten vagyunk egy kis kabinba. Nyugi van és még egy magnót is otthagyott az előző lakó. Igazából nem történik semmi. Holnap reggel 9-kor kezdünk a konyhán. remélem nem lesz nagy hajtás. Elvileg 4-en leszünk, ebből 3 magyar. :) Adri a harmadik magyar lány, korábban már találkoztunk, mert egy géppel jöttünk Boston-ba még júniusban.

Néhány kép a mostani helyünkről . . .

A Puwerpuff Girls párnát természetesen viszem haza. :))) A mosodán találtunk pár ruhát is, habár így is alig tudom lecsukni a bőröndöm. Pedig jajj, anya találtam neked egy rózsaszín terepmintás hálózsákot és egy Nike cipőt is. :)

Utolsó nap és bankett . . .

Ez a nap is elérkezett. A 3. session-nek is vége, reggel hazamentek a gyerekek. Próbálkoztam némi alvással, de nem igazán jött össze, mert a korai indulás miatt 5-kor keltették őket, így a counselor-öket is. Aztán telefoncsörgés, villany égve hagyás, szval ennyit az alvásról. Lebattyogtam a laundry-ra, elkezdték összehordani nekem amit ki kéne mosni. Az összes hálózsák, összes pléd, plussz amit még találtak "lost & found" ruhákat. Nem is lett volna ezzel baj, ha a szürke mosógép nem adja meg magát. Igen, az utolsó nap ő úgy döntött, h neki ennyi elég volt, nem hajlandó tovább dolgozni. És egy mosógéppel megcsinálni mindent azért nem túl vicces. Nem is tudtam befejezni. Csak a ruhákat és a plédeket tudtam kimosni. Jah, de az is vicces volt, h eleve 2 külön kupacban voltak. Aztán egyszercsak jöttek páran ( 10-en, igen 10-en, megszámoltam ) és elkezdték különválogatni a hálózsákokat a plédektől. A végeredmény ugyanaz lett mint ami volt, csak nem 20 centi távoldággal a 2 kupac között hanem 2 méterrel. Na mindegy.  Este személyzeti bankett volt betervezve. természetesen senki nem tudott semmi konkrétumot, mikor indulunk, mit vegyünk fel, hova megyünk, mi fizetünk . . . ilyen apróságok. 6 után végül elindultunk. Hyannis-ba mentünk egy étterembe. 3 főételből lehetett választani, spárga, csirke, padlizsán. Maradtam a csirkénél. :) Chicken parmezan volt a neve, és mikor kihozták láttam, h ugyanaz mint nálunk otthon a milánói sertésborda. Vééégre iagzi húúús. Akkora volt kb mint a tenyerem, nem volt 5 mm-re kilapítva, szval végre ettünk egy finomat. Desszertnek chocolate mousse. Nyamm . . . tömény csokoládés heaven. Jah, a main secret santa ajándékokat is ott kellett odaadni. Én még a táborban rákérdeztem Toni-nál, h jön-e. Mondta, h nem, mert dolga van, ops, így gyorsan oda is adtam neki. Közben én is rájöttem ki az enyém. Lee. Nagyon aranyos, kedves, imádom. Egy asztalnál ültünk az étkezéseknél. Nyakláncot és fülbevalót kaptam. Fekete és ezüst. :D Vacsi közben még vetítést néztünk az idei tábori képekből. Aztán jött a búcsúzkodás, mert sokan már a bankett után elmentek. Volt pityergés amcsi részről. Kérdezték visszajövünk-e jövőre. Hát, nem adtunk egyértelmű választ. Most úgy gondolom, h a sok kellemetlenség ellenére azért 50 - 50% az esély rá. Majd még alszom rá otthon egy fél évet. :) 

Visszafele a táborba még megálltunk pár boltnál. vettem Cape Cod-os képeslapokat emlékbe, és Zoli ajcsiját. Közben pedig rájöttem, h Kata mit kap majd. :) Táborba érkezés után irány a mosoda, msn bejelentkezés, mosógép elindítása, de már a saját ruháimmal. Egyelőre elég nehezen férek bele a bőröndbe, de majd könnyebb lesz ha a Wing-ben szelektálok. Pl hálózsák kuka, a cipzárja úgyis rossz, otthagyom nekik. 3000 Ft volt, könnyen pótolható. Sőt, jövőre nem is hoznék, mert a mosodán sokkal jobbak voltak. :)

Mosás után alvás. Azt mondták 2 körül visznek át minket Camp Wing-be, és kiderült, h két itteni counselor is ott lesz. Egyikük Lani akitől a virágot is kaptam. Caitlin sajnos már a bankett után hazament, de van közös képünk.

Azért elég könnyen elaludtunk az új kabinban is, merthogy át kellett költöznünk egy éjszakára egy másikba. Sok értelme nem volt, de mindegy. Végre aludtunk kicsit. Én 9 körül keltem, Emese kicist később, Bianka viszont már pakolt, mert ő megy ma Chicago-ba. A kis mázlista. :) Majd New York-ban 2 napot úgyis együtt leszünk még.

Na ennyit a tegnapi napról, most megyek és megpróbálom a lehetetlent: minden cuccomat elpakolni a bőröndömbe. Ha jövőre is jövök, tuti, h félig üres bőrönddel teszem. Kell a hely a Mrashalls-ban vásárolt cuccoknak :))).

Eleni, Cintia, Caitlin 

Don't cry Chany! :)

Cintia, Jayleen, Emese, Bianka, Dorell 

Középen szürke pólóban Secret Santa-m: Lee :))) 

( balról jobbra: Moira, Weazle, Lee, Brandon, Caitlin )

Találjatok meg a képen . . .

Egy kis segítség hozzá: nem fogtok megtalálni, mert nem vagyok rajta. Ahogy a konyhai személyzet sem. Mert nem szóltak nekünk.

Megérkezett a cipőm . . .

A boltban nem volt, így neten rendeltem meg, szerencsére ide is ért még időben. Holnap utolsó nap a táborban, reggel hazamennek a gyerekek, én laundry-t takarítok meg kimosom a cuccaimat, a lányok a konyhát pakolják el, délután személyzeti bankett, este már hazamegy a counselor-ök egy része, sőt páran már a gyerekekkel együtt reggel. Kevesen leszünk. Pénteken pedig megyünk át a másik táborba. Nem tudom említettem-e, de kb 1 hete szóltak, h mégsem dolgozhatunk plussz egy hetet ott, csak max 2 napot. Hurrá, ugrott a New York-i tartalék pénzem. 140$. Szval azt hiszem gyakori látogatói leszünk a 99 centes boltnak a herald Square környékén, mert a napi 10$ kajapénzt jó lenne 5$-ra csökkenteni.

Hideg . . . de nem kicsit . . .

2 napja folyamatosan esik az eső. És a kabinokon ugyebár nincs ablak, csak szúnyoghálóval fedett lyukak. Úgyhogy este 2 melegítőnadrág, 3 pulcsi, hálózsák, takaró, meg pár pléd alattam, így elviselhető volt az éjszaka. 

Hihetetlen, h mennyire igénytelenek. Azért amennyi állami támogatást kapnak, mega dományok, meg minden, legalább ablakokat raknának fel. Mert nem épp a legkellemesebb dolog éjszaka úgy aludni, h közben érzem az esőcseppeket az arcomon. Este feljebb raktuk a plédeket amiket még anno a szél ellen "szereltünk" fel. Így legalább az esőt nem éreztük.

Este már a mosott cuccokat sem vittem ki, mert egyrészt nem fogk folyton a karbantartó srác után rohangálni, h ugyan jöjjön már segíteni, másrészt meg szakadó esőben egyik kézben esernyő, másikban a kiskocsim, nem lenne olyan vicces dolog. Reggel üzentem a lányos kabinoknak, h egy vkivel küldjék el a cuccokat. Na ná, h egy csomót vártam, úgyhogy inkább elindultam én. Szerencsére találtam a mosodán Széldzsekit, vízlepergetőset, igaz kb 2 számmal nagyobb rám, de jó a cipzárja és van kapucnija. Azt hiszem az hazakísér majd Magyarországra is. :) Jah, amúgy mindenhol hideg van. És persze semmi sem szárad meg, így a törölközőmet is lehoztam. Majd bedobom a szárítógépbe, mert nem kellemes este nedves törölközőt használni.

A tegnapi napot a fő irodán töltöttem a hideg miatt, ma viszont mikor mentem, láttam, h a nővérke elfogllata a helyemet. Ő is gépezett. Nem mintha neki nem lenne ott kb 4 méterrel arrébb a saját szobája íróasztallal, meg mindennel, ráadásul a wifi-t is oda kötötték be. Na mindegy. Fagyoskodok a mosodán 3 pulcsiban. Ennél többet már nem tudok magamra venni. A plédeket meg elvitték a kirándulók, merthogy ilyen időben is elvitték őket. Biztos nagy élmény lehet napi 24 órában a sátorban ülni 3 napig. Összesen 4 pléd maradt itt, abból 3-at kivittem a büntetésben lévőknek, mert őket meg a vízes ládákra ültették. Gratulálok a counselor-öknek!!! Tényleg! Nagyon okosak vagytok! Szval kivittem a plédeket a gyerekeknek, letöröltem a ládákat és alájuk raktam. Szegények. nem értem, h lehet ilyen hülye a vezetőség. 

Jah a másik vicces dolog. Ma kijött egy hapsi ellenőrizni vmit, jött a mosodára is. Na mondom egész időben, már csak 2 nap van hátra a táborból. :) 

Szval elég unalmasan telnek itt a napok. Pár napja aludtam egyet délelőtt, míg mentek a gépek. Nagyon jól esett, kár, h csak kb 2,5 óra volt. :( De legalább nyugi volt a kabinban. 

Na azt hiszem megyek, keresek vmi meleget. Hátha van még egy 4XL-es cucc ami ráfér a már rajtam lévő 3 pulcsira. :) 

Zöld plédek az eső ellen, pulcsik & takarók a hideg ellen és noti a szórakoztatásra! :) 

Secret Santa ajándékaim :) . . .

Emesétől kérdezte az illető, h miket szeretek. Emese válasza pedig: Hello Kitty, rózsaszín dolgok kiegészítőben, ruhában nem, és Cape Cod.

Nos én azt mondtam neki, h cupcake, nem pedig Cape Cod. Cape Cod ugyanis a hely ahol vagyunk, a cupcake pedig a muffin itteni neve. :) Emese ezt nem tudta, ő azt hitte, h a kettő ugyanaz. Mindegy, a szándék a lényeg, örültem a Cape Cod-os kulcstartómnak, így már ilyen szuvenírem is van. :))) 

A másik ajcsit pedig ma kaptam.

Az egyik kedvenc filmem ( magyar címe: Négyen egy gatyában 2. ), mondjuk érdekes választás rögtön egy film második részét ajándékozni vkinek. A legtöbb esetben ugyanis a második rész kapcsolódik az előzőhöz. De most szerencséje volt az illetőnek. Sajnos a gépem nem játsza le, tuti van vmi gond az író/lejátszó részével, már otthon sem akart írni. 

Ééés kaptam még fini csokit. Nagyon eteti magát. Vhova le kéne dugnom még 4 napig. Merthogy már csak 4 nap és vége. Bánom is meg nem is, de nagyobb részben nem, mert már nagyon mennék haza a páromhoz és a családomhoz, és jó lenne már megszuszmákolni a kuttyomat is akit valószínűleg drága családom jól elkényeztetett, kezdhetem az újranevelését 3 hét múlva. :) De persze ezer köszönet nekik, h vigyáznak rá.

Toni ma kapja meg a 3., de igazából csak kiegészítő Secret Santa-ját, a kimosott mezét amit megtaláltam. 

Szabadnap . . .

Természetesen óceánpartra megint nem vittek el minket, de legalább a boltig bedobtak ahol átszállhattunk a buszra. Előtte még bementünk a bankba, mert le lett tiltva a kártyám vmiért. Ilyen segítőkész személyzettel még sehol sem találkoztam. Telefonáltak helyettem, intézkedtek, elintéztek kb mindent, de még így is beszélnem kellett a customer service-el. Szerencsére minden rendben. A probléma az volt, h szerettem volna venni vmit, de nem volt elég pénz a kártyámon, viszont a cég továbbra is próbálkozott a tranzakcióval, a bank viszont ezt úgy észlelte, h a visszautasítások miatt biztos vki más használja a kártyám és letiltotta. A lényeg, h most már minden rendben. 

Szval elmentünk Hyannis-ba, a partra már nem sétáltunk le, mert nem volt rá elég időnk, így csak a plázába mentünk. Jeee. 20 perc alatt ott voltunk a buszállomásról, pedig megint néztek ránk nagy szemekkel, h jajj de messze lehet. Ettünk vmit, aztán elindultunk, természetesen a kedvenc üzletünkbe: Marshalls. Pedig olyan büszke voltam magamra, h semmit nem vettem a bolt mellettiben. A mall-ban viszont vettem fehérneműt, pólót. Benéztünk a cipőboltba is, de drágább volt az üzletben amit kinéztünk neten, így mikor visszaértünk a táborba, megrendeltük őket neten. Mikor végeztünk kimentünk a buszmegállóba, de mivel már 5 percet késett a busz, nekünk pedig csak 30 percünk volt kiérni a buszpályaudvarra, így inkább elindultunk, mert délben is 30 percet késett. Nem akartunk kockáztatni.Elindultunk és kb 100 méter után elsuhant mellettünk a busz. Hurrá, mindegy, egy kis séta nem árt. Még visszamentünk a bolt melletti Marshalls-ba, újabb pénzköltés: fehérnemű és ajcsi, vmint a Stop & Shop-ba is benéztünk. Vettem limonádét, piskótatekercset ( az otthoni sokkal finomabb ), ajcsikat haza. 

Eltelt pár nap, megérkezett az új szakács, és IMÁDJUK!!! Besegít mindenbe, és nem utolsó sorban tud főzni. :))) Nem egy elhanyagolható tulajdonság szakácsok esetén.

Közben megy a Secret Santa ajándékozás. Ugye elvileg 2 kicsi és egy fő ajándéknak kellett lennie. Toni már megkapta az elsőt, a kedvenc kávézójába szóló ajándékutalványt. Közben megkért, h keressem meg neki a focis mezét, mert kölcsönadta vkinek, aki meg lerakta a mosodán mint lost & found. Felkutattam az egész mosodát, mert emlékeztem rá, h láttam vhol, természetesen az utolsó helyen volt. Nagyon örült neki, h meglett. Viszont Emesének még mindig nem hozott kólát ( kb 1 hónapja ), így sajnos ismét "eltűnt" a mez, de secret santa-ként megnyugtattam, h visszakapja. Most már sztem biztos tudja, h én vagyok az aki megajándékozza, de nem baj. A main még hátravan.

Képek tegnapról . . .

Pont egy templom mellett lettem rosszul a biciklis túránkon. :)

Visszafele láttam pár aranyos dolgot. 

Ilyen valószínűleg nálunk nem igazán lehetne kivitelezhető. 

Na jó, a falvakban igen, de máshol tuti nem. 

Ez már "hazafele" készült a tó után. 

Szeretek csomagot kapni.
És tetszik, h itt 2-3 nap alatt minden kiér.

Kár, h nem nekem jött benne vmi. :) 

Megérkezett a Secret Santa ajándéka Toni-nak.

Kértem hozzá díszcsomagolást. 1$ volt. ÍGy egyszerűbb volt mint dobozt keresgélni, vagy díszzacskót, pláne, h mindig annyira busy day van, h nem érnek rá elvinni minket. 

Gift Card kávézóba. :) 

Ez pedig a mosoda kinézete reggel.

Üres mosószeres flakon és ázott papírok a földön, a szárító tele ruhákkal, hálózsákok tócsában, mert hát miért is a dobozba tennénk őket?!

És az a baj, h hiába szólok a főnökömnek. A reakció annyi, h hát igen, ez van ha szabadnapra mész.

Hiába szólunk neki / nekik a problémáinkról, nagy ívben leszarják. 

Tegnapelőtt már átmentem szólni a szomszédokhoz, h aludni próbálnáűnk a másik oldalon így majdnem éjfélkor, szval esetleg kicist halkabbak lehetnétek. Oké, halkabbak lettek. Tegnap, szintén éjféltájt, már majdnem aludtunk mikor"hazajöttek", és bekapcsolták a rádiót, szinte full hangerőn. Azt hiszem ha ezt ma is eljátszák, akkor kitépem a konnektorból. Ha pedig a következő éjszaka is, akkor elvágom a kábelt. :))) 

Szabadnap . . .

Kár volt reménykedni. Nem vittek el minket sehova. Az indok az volt, h ez egy nagyon elfoglalt nap. Az egyik főnök kb 1 órát netezett, a másik meg focizott és fényképezgette magát a táborozókkal. Még a boltig sem vittek el minket mert annyira, de annyira elfoglaltak, h a 10 percre lévő boltba sem visznek.

Mindegy, feltaláltuk magunkat, kértünk biciklit. Nagynehezen elindultunk. A jó hír, h kb 10 éve nem ültem biciklin, de még mindig megy. Nem felejtettem el. :) A kevésbé jó hír, h nem igazán szoktam hozzá a bringázáshoz és már a Stop & Shop -ig sem jutottam el. Mint később kiderült még kb 5 perc távolságra volt. :) Nem voltam vmi jól, mondtam a lányoknak, h ők menjenek tovább én inkább visszafordulok, de anank éártelme nincsen, h x méterenként miattam megálljunk. Ráadásul majd kiugrott a szívem a helyéről, és hányingerem is volt. Mondtam nekik, h a tó másik oldalán megtalálnak ha ők sem menenk óceánpartra. Amúgy sok értelme nem lett volna kimenni, mert kb fél 5-re értek volna oda, és a 18:30-as busszal meg jöhettek volna vissza. Szval a kiruccanásból nem lett semmi. Illetve csak annyi, h visszafele a cipő szépen feltörte a lábam, vízhólyag meg miegymás, nagyon szépen néz ki. Letáboroztam a tónál, később jött Emese és Bianka is, még maradtunk egy kicsit, aztán irány vissza a táborba. Tus, kaja, net. :) Legközelebbi szabadnap 3 nap meló után. És már most szólok nekik, h nem érdekel, h de oldják meg, h legalább a boltig elvigyenek. Nem hiszem, h olyan nagy kérés lenne, pláne, h a szakácsot vacsi közben is el tudják vinni, meg este 10-re értemenni. Felkelünk reggel, vigyenek reggeli előtt, de oldják meg. Ha a counsepor-öknek kell vmi akkor persze, természetesen, azonnal. Ha nekünk akkor a rögtön hívom őket azt jelenti, h küldök egy e-mailt. Vicces, h másoknál azt olvassuk mennyire megszerették az embereket és a tábárt, és nem akarnak hazamenni, mi pedig szinte vágjuk a centiket a repülőgép indulásáig. Találtam egy régebbi blogot ugyanerről a táborról. Hát, nem igazán változott semmi. :))) Azt hiszem jövőre másikat keresek. 

Jah, a mosoda természetesen ocsmányul néz ki. 

Helyzetjelentés . . .

Megérkeztek a gyerekek, elkezdődött a 3. ( és egyben az utolsó ) session. Jeee . . . 

Az első pár nap után azt mondanám, h most a lány szennyessel lesz gondom. Változott a felállás. Mindegy, itt is elmondtam a counselor-öknek, h legközelebb ha ilyen sok lesz akkor nem viszem el. Nevelés van kérem szépen! :) 2 nap alatt kizárt, h ilyen osk ruha koszos legyen. Tanulják meg, h nem kell naponta 4x átöltözni mindig új ruhába.

Egyébként nem történik semmi különös. A mosodán, mint mindig most is nyugi van, a szakács is csak néha szólogat be a konyhásoknak. Legtöbbször nem is látják, mert mikor ők kiszolgálnak akkor őfelsége eltűnik vhova. Szteme lmegy és belövi magát vagy szív egy kis füvet vagy vmi hasonló, mert az tuti, h nem tiszta. Jah, cukorbeteg, de folyton kakaóval, műzlivel ( Cini Minies ), jégkrémmel tömi magát, illetve minden egyébbel amit talál. De a múltkori rosszulléténél is arra hivatkozott, h leesett a vércukor szintje. Jahperszehogyne. Ne nézzen már madárnak. De a főnökség elhiszi. Ezért külön gratula nekik. Nekem első dolgom lett volna drogtesztet csináltatni vele. Mindegy, legalább a gyerekekre nem veszélyes, habár otthagyja a konyhát, és ha jön az allergiás kislány megkérdezni, h mi van az ebédben akkor Emese meg Bianka bőszen hallgat, hiszen honnan kéne tudniuk. Denver drága legalább az irodában maradhatna ha a kiszolgálásban nem is segít. 

A hét történése : Secret Santa

Azaz mindenki húz egy nevet és majd megajándékozzuk egymást. A szokásos Mikulásos dolog. Anno még úgy volt, h a megajándékozottnak rá kellett jönnie kitől kapta az ajándékát, idénn viszont állítólag a staff banketten adjuk majd át az utolsó nap. Tegnap jött Michael ( az egyik főnök ) és kérdezte, h szeretnék-e secret santa lenni. Mondom őőő, sorry, de nem. Ha vki olyat húzok akit nem is ismerek annak igen nehéz lenne bármit is csinálni/venni, aztán reggelre meggondoltam magam. Mégsem kéne mindenből kihúzni magunkat. Szerencsére a kalap a maradék nevekkel reggel itt volt az asztalán. Kérdeztem nem baj-e, h ha mégis lennék Secret Santa. Dehogy baj. Húztam. Természetesen az előre megjelölt papírfecnit. :))) Jófej az illető és könnyű volt kitalálni mit kapjon, kb 5 percen belül megvolt, már meg is rendeltem neten. Imádom ezt a netes rendelést. Gyakorlatilag mindent lehet, és nagyon gyorsan kihozzák.

Ma szerda van, ami azt jelenti, h már csak 2 nap és day-off. :))) Irány az óceánpart, aztán a pláza, mert fel kell próbálnunk a cipőket amiket online kinéztünk. Nem merem csak úgy megrendelni. A 40-41-es női méret itt kb 10-es. Amit múltkor vettem papucsot az 10-es, viszont Marshalls-ban próbáltam egy másikat, az is 10-es volt, és lötyögött benne a lábam. Tehát itt sem jobb a számozás mint otthon. :) 

Szval nemsokára pihi és barnulás. Remélem most nem marad ki egy tenyérni folt ahol leégek. megpróbálom mindenhol lefújni magam. És legalább már az utat is tudjuk a parttól a plázáig, nem kell a rossz térkép ami másik irányba vinne. Addig is laundry és némi besegítés a konyhán. 12 emberrel többen vagyunk. Jött 6 fiú és 6 lány akiket couselor-nek tanítanak be. Mindenféle szintek vannak, és ők még nagyon az elején vannak. Természetesen a 6 lány a kabinunk másik felében lakik és tipikus visítozós tizenévesek. Oh, jeee . . . de nem baj, már csak 1 hónap és otthon leszek. Hiányzik egy kicist az otthoni minden. Hiányzik a családom, a párom, a barátok, és nagyim főztje. 7 kilót fogytam mióta kijöttem hála a fantasztikus szakácsunk hihetetlen főzéstudományának. Tegnap pl vmi steak lett volna a vacsi. Ebből az lett, h a húsokat mindenféle előkészítés ( pl mosás ) nélkül rögtön tepsibe rakta, mindenféle fűszerrel ( pirospaprika, bazsalikom, só, bors, curry, meg volt még vmi aminek most nem jut eszembe a neve ) megszórta, leöntötte olajjal, de úgy, h úszott benne, aztán be a sütőbe. Íze túl sok nem volt a fűszerek ellenére sem, és rágós maradt. A krumplipüre szintén sótlan volt. Sztem még néhány nap és mama tejfölös csirkepörköltjével fogok álmodni. :))) Ha hazamegyek, egy hétig csak sütni és főzni fogok ( párom nagy örömére, úgyis hiányzik neki a sertepertélésem a konyhában ), habár nem kéne visszaszedni ezt a 7 kilót ha már végre lement. Még egy 5-ös azért eltűnhetne plusszban, de futni biztos, h nem fogok. :)))

Szval ezek a nagy történések, már csak 3 hét meló és irány New York egy hééétreee!!! Juppiiiiiiii . . . . 

Jah és pár zene amiket itt hallottam és megszerettem . . .

Jason Mraz - I'm yours 

Travie McCoy - Billionaire 

Katy Perry - California girls

WoW . . .

Pontosan 4 hét van még hátra!

Illetve ha sikerül tovább melóznom 1 hetet akkor 5, szval pont félidőnél járok. Néha többnek tűnik, néha kevesebbnek, néha pedig mintha csak megállt volna az idő. Lehet azért, mert minden nap ugyanolyan.

Szabadnap . . .

Végre ez is eljött, a várva - várt szabadnap.

Előző nap jött az elő - ellenőrzés reggel, minden rendben volt, megköszönték elmentek. Aztán a lányok ruháit mostam, délutánra kész is lettem.

Másnapi program: Bank of America ( itteni bankkártya csináltatás ), Marshalls ( farmervásárlás, 3/4-es vagy rövid ), Stop & Shop ( ehető kaja vétel ).

Ennek az eredménye az lett, h a kártyám megcsináltatva, elvileg 2 hét és küldik. Kiválaszthattam, h milyen mintát szeretnék rá, volt egy fekete kártya amin fehér körvonalall volt megrajzolva Hello Kitty. Azt szerettem volna, de abból csak a másik fajtát kaptam volna ( ami rózsaszín és fehér, meg pöttyös és úgy HK-s), mert minden ami a jobb oldalon volt az csak hitelkártya esetén választható. Nekem meg ugye debit van. Na mindegy, így maradtam inkább az amerikai zászlósnál.

Marshalls-ban mindent vettem csak nadrágot nem. Az eredmény 3 felső és egy táska. Hurrá, vettem táskááááááááááát!!! Már amcsi táskám is van. Na nem mintha számítana milyen "nemzetiségű", csak hát ugye én meg a táskamániám. :)  Farmert viszont még mindig nem találtam, így köv szabadnapon lehet, h megkérem vigyenek el a Hyannis plázába. Ott nagyobb Marshalls van, meg persze más üzletek is. kell egy nadrág, mert 2 hosszú van meg 1 rövid, ami már elszakadt. Stop & Shop -ban is vásároltunk: újság, szőlő, ice tea por, limonádé, tusfürdő, műzli ( a szakács ugyanis mindig csak az ehetetlen műzlikből rendel ). Mikor visszaértünk a táborba még átmentünk a túlpartra fürdeni. Egészen addig sütött a nap, míg ki nem értünk. Akkor beborult, hűvös lett, így kb 30 perc után mentünk is vissza a táborba. Ettünk még a kínaiból amit vettünk. Akkora adag volt, h elhoztuk a maradékot. Aztán az este folyamán még 1x ettünk belőle, így 3 részletben fogyott el egy adag kínai. :) Átmentünk az irodába ahol felfedeztük, h a wi-fi ott 80%-os. :))) Gyorsan le is jött 3 rész Gyilkos elmék. Meg ismét kavarás van utazással kapcsolatban. Az a baj, h szinte mindent látni szeretnénk, de arra nincs pénz. Most találtunk egy nagyon jó 7 napos buszos utat ( http://www.tours4fun.com/7-day-deluxe-west-coast-tour-package.html ), de arra még rájön New York is ami kb 300$, és úgy már necces, mert 1160$-t költhetek. És akkor ebben az 1100$-os végösszegben még nincsenek benne a szuvenírek, ajándékok, meg egy farmer. És jó lett volna még egy 30$-os Nike cipő is. De majdcsak kitalálunk vmit. Csökkentjük a kaját napi 10$-ról 5$-ra, és egyéb ilyen apróságok, és akkor hátha kijön. Ha esetleg vki nyer a lottón, nyugodtan támogathat egy szegény főiskolás európai vendégmunkást. :)))

Az esti netezés után a lányok elmentek cigizni, én még gondoltam benézek a mosodára csak, h felkészüljek mi vár majd reggel. Hát kár volt.

Before . . . 

After . . .

Már kellően kidühöngtem magam reggel, rámjött kicsit a sírógörcs, h rohadjon meg az ilyen aki arra nem képes, h egy kicsit is tisztelje a munkámat. 

A fiú kabinokban megint 2 napos ázott ruhák, 2 napos pisis ruhák, a sima ruháék között, igaz most legalább már zsákban volt, csak azt nem értem akkor miért nem voltak képesek lehozni? És a nap poénja, h mikor megmutattam a főnöknek, h milyen a helyzet kb csak annyi volt a reakciója, h sajnálkozó tekintet + küldjek vkit segíteni? + mosolyogva: hát ez van ha szabadnapra mész.

Tééényleeeg? Hát nem édes? . . . Hát nem. Egyedül is rendet tudok rakni, nem a munka sokaságával van gond, habár ma is itt ülök majd este 10-ig, mert még mindig nem működik csak 1 mosógép. hanem azzal, h leszarják z elvégzett munkánkat, és mást sem tudnak csak tönkretenni azt. 

Na ennyit a dühöngésről, inkább nézzetek képet a fini kínai kajáról. Jah, a szakács múltkor "megpróbált" kínait csinálni. Kisüthető pipfasírtot megsütött, de a panír még félig nyers volt rajta, azt összedarabolta, leöntötte a kínai szósszal, aztán annyi. Jah és rizsre öntött ecetet és összekeverte ketchup-al. Mi még mentettünk az ecetes ketchupos incidens előtt egy keveset, de így is enyhe gyomorrontás lett a vége. Este inkább csak üldögéltem az ágyamon, mert féltem, h ha lefekszem akkor elhányom magam. Ezek után felüdülés volt normális kínai. 

Szezámmagos csirke, rizs, szójaszósz, babcsíra, és végül egy tojástekercs ami még megvan, de sztem már nem sokáig. :) 

Ezt a képet pedig küldeném anyukámnak! :)

Az a barna tető nagyon nem szép, de majd átfestem neked. Az autó meg megy a kézipoggyászomba.

Mosógép és betegség . . .

Betegek vagyunk. A fehér mosógép és én. Ő nem tud centrifugázni én meg fulladozok a köhögéstől. Ma végre rászántam magam, h elmenjek a nővérkéhez, hátha ad vmit ami jobban használ mint a múltkori bogyója a derekamra. 

Sajnos a szokásos otthoni torokfájós gyógyszeremet nem hoztam magammal. Itt pedig vmi rózsaszín szirupot kaptam aminek eperillata volt és iszonyú keserű íze. Pedig basszus, ezeket gyerekeknek csinálják, nem teszteli vki? Na mindegy. Elvileg 4 óránként kéne innom egyet, de köszönöm nem. Szóltam páromnak és postázza nekem az otthoni gyógyszerem. Juppiii!!! :) 

Jah, jelenleg 1 mosógép üzemel, pedig már több mint 1 hete szóltam, h nem jó. Viszont most már végérvényesen nem használom, mert anank nincs értelme, h kimosok vele vmit, nem centrizik, és 2-2,5 órán keresztül van full hőmérsékleten a szárítóban. Így viszont csigalassúsággal megy a meló, 10 perc múlva dél és még az emergency laundry-val sem végeztem. Mikro rákérdeztem az egyik főnöknél, h mégis mikor jön a szerelő, válasz: hát, akkor ma majd felhívom. Köszi, egész időben.

No comment . . .

21:17 van.

Most hoztak egy "emergency laundry" -t amit reggel elfelejtettek. Majd azt mondták, h nem kell most megcsinálnom, elég ha reggel kimosom. Hát nem édesek? Persze, hagyjam még 12 óráig aszalódni és amjd reggel csináljam meg. Beraltam a mosógépbe. Hurrá, még 40 perc, aztán a másik 40 a szárítógép.

Szürke hétköznapok . . .

- Session 1 után ugye volt némi szabadidőnk, na nem sok. Már itt vannak az újabb gyerekek. Van néhány visszatérő is. Kedvesek, aranyosak, problémásak. A szokásos. :) A mosodán anyni vátozás van, h most a fiúk kb 2x annyi ruhát adnak le mosni. Pedig az ember pont azt hinné, h a lányok azok akik naponta 5x átöltöznek, de nem.

- Még mindig szép időnk van. Se fog, se derékfájás ( lekopogom ), csak a megfázás van még mindig. Szval csak a szürke hétköznapok. Szombaton lesz szabadnapunk, még nem tudjuk mit csinálunk, lehet átmegyünk a közeli tópartra fürdeni. Illetve alszunk kb délig. :) Van egy új lány aki itt volt aztán elment, most megint visszajött, de úgy tűnik már maradni fog. Szval a telefonja 6:40-kor csörög és mindenki felébred rá, kivéve ő. Ma reggel az jutott eszembe, h este bekészítek egy teniszlabdát az ágyam mellé és reggel fejbedobom vele, de lehet nem örülne neki. Nem mintha mi örülnénk a hajnali ébresztőnek. 

- Ma sikerült  beszélnem anyával, mamával, párommal ( habár vele szerencsére minden nap beszélünk hála a wi-finek :D ). Zoli mondta, h megérkezett a képeslapom. Nem tudom mikor adtam fel, de arra számítottam, h csak cs-p felé kapja meg. Egyébként innen 88 cent egy képeslap feladása Magyarországra. A dollár árfolyamtól függően kb 200 Ft. Sztem egyáltalán nem sok érte. Pláne, h ilyen hamar ott van. 

- A fehér mosógép végleg megadta magt úgy néz ki. Már nem folyik, de nem centriz, így mikor kiemelem belőle a ruhákat folyik belőlük a víz. Szó szerint folyik. 

- Tegnap elkezdtem kiküldözgetni a couchsurfing-es üzeneteket. Remélem találunk szállást NY-ban.

- Itteni lányok új őrülete: fóliázás

Kb 2 napja este az egyik betekerte magát, természetesen megfertőzte a többit is így most kb mindenki fóliába van tekerve esténként. A magyarokat kivéve persze. Mi ugyanis tudjuk, h kb semmire nem megyünk magával a fóliával ha nincs alatta vmi hper - szuper zsírégető "csodakrém", vagy ha már fólia akkor lehet, h akkor kéne mikor mozognak is ( torna, futás egyebek, amiket Lanie kivételével senki sem csinál ). Szval esténként megy a nagy fóliaparty, aztén magukhoz veszik a chipset, csokis kekszet, egyéb édességeket és elkezdenek nasizni. Érti ezt vki? Mert mi nem igazán. :))) De hát ők tudják, biztos használ. 

- A hét kihívása: élesztőt szerezni és megsütni a baconös - sajtos - mini kifliket amiket otthon szoktam csinálni.

Session 1 vége . . .