Hurrá, végre, pihi. Nem mintha annyira meg kéne erőltetnem magam a munkában. 9-kor már ébren voltam, elmentem tusolni, mire kiértem már a konyhások is ébredeztek. lementem reggeliztni, közben megkérdeztem Michael-t, h esetleg el tudna-e vinni minket vki az óceánpartra. Hát, őőőő, izé, most nagyon elfoglaltak ( sztem nem jobban mint máskor ), de majd talán ebéd után. Na pff, ebéd után, köszi, az kb dléután 2. Szerencsére Toni felajánlotta, h elvisz minket ha a többieknek nincs rá szükségük, de jövünk neki egy kávéval. Csak egy kávé? A hüléynek is megéri. :) Gondoltuk legalábbis az elején.
Kb 10 perc múlva jött, h oké indulhatunk, de most azonnal. Őőő, oké, köszi, azért pls adj 15 percet, míg elkészülünk. Felmentünk a faházba és ment a tanakodás, h pláza vagy part, illetve előbb melyik? Visszamentünk a kocsihoz, elindultunk, oké, akokr először óceánpart, utána pláza, mert Emesének kéne bőrönd ( az övét szépen eltörték, meg sem tud állni ), nekem meg farmer és cipő.
Megérkeztünk a kávézóba, Toni szerint ilyen finom kávét még sosem ittunk. Hááát, otthon jobb jegeskávét csinálok, az biztos. "Enyhén" vízes volt, de legalább éreztem rajta a kókuszt, ha már kókuszos-csokisat kértem. Habár a tejszínhab lemaradt róla. :(
Ez után jött a dolgok nehéz része. Megtalálni a partot. Kb 3 tábla mellett is rosszul fordult, és az eredeti part helyett egy másiknál rakott ki minket, de még ez is jobb volt mint az első változat ami tópart lett volna. Tópart? Köszi, ahhoz nem kell autózni, csak 10 percet gyalogolni a faházunktól. :)
Szval megérkeztünk, átöltözés ( na az is egy érdekes művelet volt ), mert semmilyen kabin nem volt a parton, így maradt a bénázás a törölközővel. De sikerült! :))) A part szép volt, mindenhol kagylók, szerencsére egyikőnk lábát sem vágta meg. Habár érdekes elpusztult állatkák maradványai voltak a part mentén és Bianka közölte lehet, h ő inkább mégsem megy be a vízbe, de természetesen bejött. Szval átöltözés, lepakolás, naptej, és irány a víz. Emese nem kente be magát, meg is látszik rajta, szép piros színe van. Én vittem a fújós "naptejemet". 50 faktoros. :) Mivel idén még nem voltam napon, és tanulva a néhány évvel ezelőtti Horvátország-i esetből mikor is a lábam nem kentem be eléggé, ezért kb 2 hétig ülni alig tudtam, gondoltam kell az az 50 faktor. Kellett is. Nem égetett a nap, de szépen fogott. Ez elég jól látszik az egyetlen tenyér nagyságú helyen a combomon ami kimaradt a fújásból. :))) Majdnem Horvátország 2! A víz kellemesen hűvös volt, és szinte otthon éreztük magunkat, mert hiába mentünk - mentünk -mentünk, még mindig csak derékig ért a víz. Sok a vízigaz, de nagyon-nagyon-nagyon jólesett ez a kis pihi. Pár óra után éhen akartunk halni, mivel kajacsinálásra sem volt időnk a gyors indulás miatt, így csak 2 kis zacskó chipset vittünk. Hármunknak az nem volt elég. Szárítkozás, felöltözés ( másik nagy élmény bódé nélkül ), indulás. Aham, de merre is? Merthogy Toni ugyan azt mondta van busz és taxi is, de egyik sem volt. Na jó, akkor mondjuk menjünk arra! Sétáltunk egy darabig, bementünk egy kisboltba némi csoki utnápótlásért a megfelelő vércukorszinthez. :) Kérdeztük merre menjünk, pénztáros srác mutatott abba az irányba ahonnan jöttünk. Na sztünk az nem lesz jó. Inkább mentünk az eredeti irányba amerre indultunk. Megláttam egy futárkocsit, hurrá, ő biztos tudja. Mondjuk, h a Hyannis Mall-ba szeretnénk menni. GYALOOOOOOG??? És néz ránk nagy szemekkel. AZ NAGYON HOSSZÚ SÉÉÉÉTAAA!!!Legalább 2 mérföld. Google szerint 1 mérföld = 1,6 km. Mi 1,2 -1,5 között saccoltuk, szval akárhogy számolunk kb max 3 km. Az annyi, mint Kecskeméten az albitól a Fressnapf-ig, amit azért párszor megteszünk Öbivel, és az csak az odaút. Hosszú séta? 3 km? kb 30 perc gyalog. Ami tényleg 30 perc lett volna, ha 4 ember nem 4 különböző irányba küld minket. Végül kaptunk egy térképet ami rossz volt. De megtaláltuk. És a parttól kb tényleg max 30 perc az egész, de hát ahol mindenki csak autóval közlekedik ott ez biztos nagy távolság.
Megérkeztünk a plázába, első útunk a kínai kajáldához vezetett. Rizs + bourbon csirke + szerencsesüti + citromos ice tea. Végre ehető kaja!!! Nem Denver féle. Persze nagyim által készített bárminél, semmi sem jobb. Megkajáltunk, lányok mentek akksit venni a fényképezőbe, én meg mentem farmert nézni. Farmer nem volt, csak hosszú, a rövidből meg eggyel nagyobb kellett volna, de majd talán jövő héten találok Boston-ban. Farmer helyett lett 1 trikó + 1 ujjatlan póló + 1 melegítőnadrág ( rózsaszín csíkkal az oldalán ) + egy kézipoggyász a repülőre ( szintén rózsaszínes, ajjajj, kezdek zülleni ). A táska volt a legjobb, mert csak 99 cent-be került. Elmentem még a cipőboltba is, mert neten kinéztem egyet, de nem mertem próba nélkül megrendelni, naná, h az üzletben nem volt. Rohanás a főbejárathoz, mert Toni-nak legalább 3x elmondtuk, h este 8-kor vegyenek fel minket. Lassan fél 9, sehol senki. Na akkor telefon a táborba. Toni felveszi, hát,izé, mindjárt megkérdezi, hívjuk pár perc múlva. Oké, visszahívtuk, hát most mindenki nagyon elfoglalt, Michael megy majd este Denver-ért a buszpályaudvarra, 10-kor legyünk a főbejáratnál. Hurrá, van még 1,5 óránk. Igen, a pláza viszont 9-kor zár. Mentünk még egy kört, aztán 1/4 10 után vártuk a szállító eszközünket.
Mozgalmas nap volt, szépen elfáradtunk, de jólesett.
Most 4 nap meló, aztán 2,5 napos szabadság következik. Irány Boston, városnézés, bálnales, egyebek. :)))
Pár kép tegnapról, a többi a flickr fotóalbumban!
Ez még a múltkori déutáni fürdőzésünk után készült.
Néhány magánbirtokon is átmentünk mielőtt a parta értünk. :)
Nem lenne rossz nyaralónak.
Na mi van a képen?
Házikó előtt "legelő" csirke. :)
Volt egy tarajos haverja is. :)
Nap végén fáradtan.
A rózsaszínes táskám :)
