Statue of Liberty . . .

Toys R Us . . .

Train koncert . . .

Beast ride . . .

Élménybeszámoló - 8. nap NY-ban . . .

Mivel előző délután / este bepakoltam a bőröndömet, így aludtam 9-ig. Nagy nehezen a fürdőbe is bejutottam, letusoltam, aztán még egy kis pakolás, reggeli, poggyászért felmenetel, kijelentkezés, indulás. 11 előtt egy kicsivel jelentkeztem ki a hostel-ből, és kb délre már kint is voltam a reptéren. Igen, tudom nagyon korán, mert a gépem csak 21:45-kor indult ( volna ), viszont 4 órával indulás előtt már nem árt kint lenni, akkor lehet megkezdeni a becsekkolást és persze akkor még lehet jó ülőhelyet választani. :) Szval 17:45-re kellett volna mennem, ergo kb 5-kor elindulni a hosteltől. Viszont nem volt kedvem nagy bőrönddel, hátizsákkal, notival várostnézni. Ha meg otthagyom a hostelben a cuccaimat akkor is csak kb 4 órát nyertem volna. Persze az is vmi, de inkább a reptér mellett döntöttem. 

Szerencsére elsőre jó metróra szálltam, az "A" metrónak ugyanis van pár végállomása, de abból 2 megáll a Howard Beach JFK megállónál. Szval ha rosszra szálltam volna azt is könnyű lett volna

 

korrigálni. Howard Beach-nél felszálltam az airtrain-re amire 5$ a jegy, és elmentem a terminálomig, ahol kicsit körbenéztem, aztán az Alitalia-s pulthoz közel leültem. 4 orosz ült mellettem. Egy idő után elindultak mérleget keresni, találtak is, én is vittem a bőröndöm, h ne a csekkolásnál érjen nagy meglepetés. Bőrönd a mérlegre, végeredmény: 20,6 Kg. Hurrá, öröltem neki nagyon, mert 21 kilóval jöttem ki. Habár gyanús volt egy kicsit, mert elég sok csoki és keksz volt benne. :) Hogy mivel töltöttem azt a sok-sok órát a reptéren? Néztem az előttem elhaladó embereket, kicsit sétálgattam, kb ennyi volt. Pár óra elteltével elkezdődött a becsekkolás, elsők között kerültem a pulthoz, bőrönd a mérlegre, eredmény: 28 kg.  HOGYMICSODAAA???A másik mérlegen csak 20,6 kg volt, és kétlem, h a poggyászok  híznának 7 kilót pár óra alatt. Na mindegy, mondtam a nőnek, h ops, akkor sorry és pár perc múlva visszajövök, pakolok kicsit. Rákérdeztem a kajára, azt mondta az mehet a kézipoggyászba is. Gyorsan átpakoltam néhány dolgot ( szandál a notitáska hátuljába, csoki középre, felvettem még 3 pulcsit, kispárna ki a bőröndből, még pár dolog a kézibe ), újabb mérés 24,4 kg így már elfogadható. Hurrá. :))) Én meg mint a málhás szamár úgy mentem tovább. Viszont kaptam ablak mellé helyet. 

Megkaptam a beszállókártyáimat, feladtam a bőröndömet, mentem tovább a tranzitba. Előtte sorbanállás, ellenőrzés cipőlevétellel, nagyon figyelnek a biztonságra. Naná, h a táskámban volt vmi nem megengedett. Egy New York-os hógömb. Közepes méretű volt, tehát nem nagy, de mivel víz van benne, így nem vihetem fel. Hmm, akkor most mi legyen? Azt tanácsolta a biztonsági hölgyike, h adjam fel a hátizsákom is, mint a bőröndöt. Oké. Visszamentem, de még láttam a bőröndöm ott ahol feladtam. megkérdeztem, h esetleg beletehetem-e a hógömböt. Na az a hölgyike nagyon bunkó módon válaszolgatott, miközben rám sem nézett, csak bámult ki a fejéből. Azt mondta, h ha egyszer már bekerült oda a bőrönd akkor nem lehet már hozzányúlni. Ami persze nem teljesen igaz, mert láttam olyat aki később visszament és vmit még belerakott a poggyászába. Csak a jóindulatán múlott. Hülye picsa. Újabb sorbanállás után megint a csekkolásnál voltam, mondta az Alitalia-s ügyintéző, h persze feladhatom a hátizsákom, de 50$ lesz. He??? :O Hát, ő thx, de inkább nem. Más megoldás nem volt, hógömb irány a kukába. :((( Kicsit kiborultam. Azért nem lehet felvinni a gépre, mert víz van benne. Naés? Bemegyek a tranzitba ahol feltöltöm a kisüvegem a mosdóban és úgy is viszek fel vízet. Persze azt megértem, h ha vmi másik anyagot akarnak felcsempészni akkor az is lehet benne, de akkor meg találjanak rá vmi megoldást. Na mindegy, csak olyan rossz volt. Nagyon szeretem a hógömböket ( na nem a csicsás fajtát ) és találtam egy nagyon szépet. Egyetlen egy volt belőle, és máshol sem láttam olyat. Néhány perc után megint az ellenőrzésnél voltam. kérdezte a biztonsági hölgyike, h feladtam-e a hátizsákom. Mondom nem, mert drága lett volna, de a hógömböt kidobtam. Bejutottam a tranzitba, és a kapum keresése közben találtam egy ajándékboltot, ahol lássanak csodát, több polcon is sorakoztak a hógömbök. ( Cs*sszék meg! ) Inkább továbbmentem.

Az utolsó pár dolláromból vettem egy szelet csokitortát, majd tovább várakoztam. 20:45-kor elkezdtük a beszállást. Elég lassan ment. aztán mikor már a gépen voltunk észrevettük, h már rég fel kellett volna szállnunk. A kapitány szólt, h az időjárás miatt állunk. Hajnali 1-kor végül felszállt a gép. Most volt tv az ülésekben így tudtam filmezni, meg játszani, zenét hallgatni. Kb csak 1 órát aludtam, és a kaja sem volt rossz. 

Végül 3 órás késéssel, de megérkeztünk Rómába. Az átszállás gyorsan ment. Még haza is telefonáltam, h már Rómában vagyok. 

Este 6 után kicsivel landoltunk Ferihegyen. A csomagom is rendben megérkezett, hamar kiértem és párom már várt rám. 

Jajjistenemdejóérzésvoltújramegölelni!

Hazamentünk nagyimhoz. Megvacsiztunk ( borsóleves, csirkepöri nokedlivel, kovászos uborka, tejfölös uborkasaláta ) nyammm! :))) Kicsit beszélgettünk, aztán irány a vonathoz, jöttünk vissza Kecskemétre.

Másnap sokáig alvás. :) Az átállással nem volt problémám, viszont idén is megfáztam a légkonditól. Még mindig nem jöttem helyre, pedig már 1,5 hete itthon vagyok. De legalább már kapok levegőt. 

Szval ez volt a hazaút. 

Majd nemsokára lesz még egy összefoglaló bejegyzés az elmúlt 3 hónapról, tapasztalatokról, véleményem a nyárról és, h mi lesz jövőre. 

Élménybeszámoló - 7. nap NY-ban . . .

Emese utolsó napja NY-ban. :( 

Rendelt kocsit ami kiviszi a reptérre, mert 2 bőrönddel utazott, ráadásul szegénykének Newark-ról indult a gépe ahova nem megy metró. 

Reggel felkeltünk, megreggeliztünk, bepakoltunk a közös bőröndbe, kijelentkezett, aztán vártuk a shouttle-t, búcsúzkodás, és hirtelen egyedüllét. Furcsa volt 2,5 hónap után egyedül lenni, hiszen a táborban is mindig volt körülöttem vki, utána pedig NY-ban szintén, és most hirtelen egyedül lettem. Amit persze cseppet sem sajnáltam. Jól jött egy kis magány. Kicsit felfrissítettem magam, aztán nyakamba vettem a várost. Visszamentem a Central Park-ba megkeresni néhény szobrot amit első körben nem találtunk meg, sétálgattam a MET mellett, kávéztam, visszaindultam a 99 centes boltba, de találtam egy másikat út közben. Elmentem a New York Public Library-be, természetesen felújítás, állványok, takarás, és nem lehetett bemenni. :( Visszamentem még az Apple Store-ba, ez már csak az én nyavajám. :) Aztán továbbmentem a Grand Central Terminal-hoz ( sok - sok film jeleneteit forgatták ott ). 

Fényképezgetés, sétálgatás, élveztem a jó időt és a madárcsicsergést, benéztem a Manhattan Mall-ba, vásárolgattam kicsit, teljesen idilli nap volt. Azon vettem észre magam, h eltelt a nap és késő délután van. Visszamentem a hostel-be, selejteztem a cuccaimat, bepakoltam a bőröndömet és kivételesen időben lefeküdtem aludni. Azt hiszem 9-kor. Igen, igen micsoda dolog utolsó estémen már 9-kor lefeküdni, de azt hiszem eleget láttam NY-ból így első körben. Különben is vmit hagyni kell a következő látogatásra is ( amit remélem majd a párommal közösen ejtünk meg ). Az egyetlen éjszaka volt mikor nem ipod-al aludtam el ( tartalékoltam az energiáit a repülőútra ), és természetesen a kazahsztániaknak akkor kellett zacskókkal zörögni 2 órán keresztül. Na mindegy. Nagy nehezen elaludtam. Ennyit a 7. napra. :) 

Élménybeszámoló - 6. nap NY-ban . . .

Előző esti késői lefekvés után sokáig alvást engedélyeztünk magunknak. Nem árt egy kis pihenés is, elvégre nyaralunk. :) 

Különösebb program nem volt betervezve, csak lófrálás, nézelődés és végre bőröndvásárlás. Kaptunk egy fülest, h vmi turkáló szerűségben elég jó dolgokat lehet kifogni. Kikerestük a Manhattani címeket, 2 pofáraesés volt, mert az egyik megszűnt a másiknál pedig felújítás volt, de a 3. győzelem lett. 3 szinten turkáló.. Huh, anya imádtad volna! :) Gyorsan a poggyászok felé mentünk. Megnéztünk párat, de vagy törött kereke volt, vagy szakadt volt, aztán meglett a gyöngyszem. Egy piros Samsonite, 4 kerékkel, vadiújan, még garancia papírok is voltak benne. Emesével megbeszéltük, h ő állja a feladást, mert itthon anya hoz neki olcsón női bogyót, a mardékot felezzük, és a bőrönd árát is felezzük. Megkérdeztük mennyibe kerül. 40$. Huhh, 20$-t szántunk rá eredetileg, de mindegy, legyen. Gondoltam majd itthon eladjuk vaterán. Aztán fizetésnél kiderült, h nem 40$ hanem 14$, így megvettem én. Jó lesz itthonra. A félreértés abból adódott, h ferdeszemű hölgyemény alig érthetően mondta az árat, a magyar vendégmunkás meg alig értette. :) És forty meg fourteen között ugyebár nincs nagy különbség ha egyik fél sem angol anyanyelvű. 

Visszavittük a hostelbe a bőröndöt és mentünk tovább várost nézni, illetve célba vettük a 99 centes boltot. Kellett némi édesség. :)  Nagy nehezen megtaláltuk. Odafele viszont belefutottunk a Macy's koncertjébe. Épp TRAIN együttes zenélt, későbbre ígértek Jennifer Lopez-t is. Nem vártuk meg. Vásároltunk egy kis kekszet, fülhallgatót, csokit, aztán sétáltunk tovább és betértünk a 3 szintes M&M's üzletbe is. Jajj, hát én ott elvesztem. Annyi sok cukiság volt. Legszívesebben vásárolgattam volna, de vhogy mindent drágálltam. Így csak fényképezgettem. :) Hiszen már úgyis van Hello Kitty-s párnám. :)))

Laza nap volt. Kellett már egy ilyen is. :)