Megérkeztem . . .

Üdv mindenkinek!

Itt vagyok, megérkeztem. Na ez így 100 %-ban még nem igaz, mert még nem a saját táboromban vok. De kezdjük az elején.

Júni 22.: Ferihegy. Ahogy azt kell, 3 órával korábban kint voltam, de sztem teljesen felesleges volt, mert a bőröndfóliázás csak 5-kor nyit, és a bejelentkező kapukat is csak 6 körül írták ki. Oh, jeee. Természetesen nem ment egyszerűen az indulás sem. Mikor megkaptam a Malév-os beszállókártyámat közölte a nőci, h az Alitalia-s Boston-i gépre nem tud adni vmi technikai probléma miatt, majd kérjem Rómában a beszállókapunál. Kezdtem aggódni, h nem lesz jó helyem. Nem zavart volna ha nem ablak mellé kapom, csak nem akartam 2 ember között ülni. De aranyos volt a malévos nőci, azt mondta anynit tud segíteni, h nagyon előre ültet, leszállásnál tudok majd sietni. :) Malév géppel minden rendben volt, ablak mellett ültem, nem is ült mellettem senki. 15 perces késéssel, de elindultunk. Szépen leszálltunk Rómában, találkoztam még 11 másik magyarral, ők sem kaptak beszállókártyát. Ennyit a technikai "biztos elgépelték a nevemet" problémáról. Jah, ráadásul rohanás, mert ugye csak 1 óránk lett volna az átszállásra, így meg 45 perc maradt és még kártyát is szerezni kellett. A végül már csak 15 percünk maradt rá, nagyban aggódunk, h lekéssük a gépet, mire közlik, h nem is tudjuk, h 4 órás késéssel indulunk majd. Jah, akkor oké, idő mint a tenger.Lassan megkaptuk a beszállókártyáinkat, kértem a nőcit, h ha lehet ablak mellé, és siker. Ráadásul mivel ilyen sok volt a késés, az egiyk reptéri étteremben kaptunk ingyen ebédet. Sültcsirkét ettem krumplival. Jól tettem, ugyanis az egyik magyar lány tésztát kért és szörnyű volt. Lol, Olaszország és rossz a tészta. :) 2-3-2 ülések voltak egy sorban a gépen, egy idős hölgy ült mellettem, aztán ő cserélt vkivel, h a férje mellé kerüljön és egy 40 körüli nőci került mellém. Szerencsére nem beszélgettünk. A gépen nagyon hideg volt, végig nyakig be voltam takarózva az Alitalia-s pléddel, amit természetesen el is hoztam. :) Beépített szórakoztató rendszer nem volt az előttünk lévő ülésekben , csak egy kis monitor a plafonról, de vmi olasz nyelvű filmet adtak rajta. Olvastam, aludtam kb 2 órát összesen, a többin pedig ipod. Hősiesen kibírta az utat. :)))

Boston-nál leszállás, irány a bevándorlás, 1-2 kérdés, ujjlenoymatvétel, aztán pecsét és: Have a great summer in the US! :) OK, ezen is túl vok, következő lépés: bőröndfelvétel. Mindenki megkapta a bőröndjét. Senkié sem tűnt el. Az enyémnek ugyan letörték az egyik kitámasztóját, de legalább a kerekei rendben vannak. Be is fóliáztattam még Bp-en ( 1.580 FT ). Mentünk tovább, és mikor műár azt hittem kimegyünk, naná, h kiválasztottak még egy ellenőrzésre. Kérdezték van-e nálam étel/hús/gyümölcs/zöldség. Mondom nincs. Habár Emesének hoztam pirospaprikát, de gondoltam talán nem lesz belőle probléma. Csak 2 másik magyar lűny csomagját bontották ki, az egyiknél még a tamponos dobozt is megvizsgálták, biztos az otthoni rántotthúst kereshették vagy passz. Na mindegy, nekem nem kellett kinyitnom. Onnan már egyenes út ki. Oké, hurrá, itt vagyunk, hol a kocsi? Kocsi sehol, kb 1-1,5 órát vártunk mire jött. Ráadásul 12 ember plussz a csomag nem fért be, csak 9, így 3-an ottmaradtak, értük indítottak másik autót. A vicces az volt, h mindenki egy táborba jött kivéve engem, mert ők Camp Wing én meg majd Camp Mitton. Megérkeztünk Wing-be, kérdeztem, h velem mi lesz, azt mondták ma még mindenki itt marad másnap pedig majd visznek a saját táboromba. Este vacsi, kaptunk pizzát és üdítőt. A pizza isteni, csak csöpögbelőle az olaj. :S Jó kis amcsi fogyókúra. :) Vacsi után tusolás, hálózsák előkeresés, aztán kb 5 perc alatt elalvás. A hálózsákom cipzárja természetesen az első nyitásnál tönkrement, így nem tudom bezárni, de nagyon jó idő van éjszaka is, elég volt csak takarónak.

Júni 23.: reggel 6-kor felébredtem, meg kb mindenki, közöltük, h jajj nem tudunk aludni, aztán kb 15 perc múlva mindenki visszaaludt és csak 9-kor keltünk. Szokásos reggeli rituálé, aztán reggeli: 3 féle műzli, tej, bagel, sajtkrém, narancslé. Maradtam a műzlinél. ( Jah, a repülőgépes kaja szörnyű volt. ) Reggeli után vissza a kabinba, jött az egyik lány és mondta, h itt mellettünk a közös helyiségben van net. Hurrá, nem is kellett több, pár függő már rohant is át. :)

Kérdeztem Katy-t, h mik a hírek a költözésemmel kapcsolatban, azt mondta, h vagy 2, vagy 5 körül jönnek majd értem. Többieket már elkísérték melózni, megmutatnak nekik pár dolgot. Mivel én nem itt melózom majd, így nem kellett mennem. Szval most pihi és net a többi függővel. Emesével és Biankával még sajnos nem találkoztam, ők a tábor másik részében vannak, de elvileg együtt visznek majd minket Mitton-ba.

Egyelőre ennyi, képek majd lesznek nemsokára.

Puszi az otthoniaknak!