Pihi . . .

Tegnap este nem kellett ringatni, kb 10 perc sem kellett és elaludtam. Fél 9-kor keltem, aztán még visszaaludtam 10-ig. :) Megreggeliztünk, csináltam pár képet a pillangókról. Az ebédlő melletti bokrot nagyon szeretik. :) Most netezünk, pihi van, lehet mindjárt alszom még egy kicist. Ki kell pihenni ezt a "fárasztó" nyarat. :)))

Megérkezett a New York City pass kártyám. tehát a múzeumbelépők már megvannak, és még az is lehet, h elnézünk vele Atlantic City-be egy kicsit kaszinózni. :)

És a konyha . . .

Tegnap zselé volt a desszert. Magát a zselét nem én csináltam, csak a tejszínhabot a tetejére. :)

Wing és X-Faktor . . .

Mozgalmas 3 nap van mögöttünk. 200 emberre akkor sem egyszerű főzni ha félig fagyasztott dolgokat kell csinálni. De pörgős, és jól éreztem magam. Viszont úgy néz ki vége. Tényleg csak erre a pár napra kellettünk, de persze majd kiderül még mi lesz, vizsont egyelőre azt mondták ennyi volt. Ma csak reggelit és ebédet kellett csinálni. Utána még volt némi takarítás, azóta pedig a staff house-ban vagyok. Páromra vártam skype-on, illetve némi sorozatleszedés volt. Kellenek a "jó kis hazai" dolgok. Mivel Túró Rudi nincs, így maradok a Barátok közt ( na nem minden nap, inkább csak havonta 1x ), Megasztár illetve most már X-Faktor színvonalas műsoroknál. Egyiknek sem vagyok a rajongója, de néha megnézem. Jó látni ahogy örülnek ha továbbjutnak és persze jókat lehet nevetni a kevésbé tehetséges indulókon. A mai nap második fele teljes nyugiban telt. Mostantól a héten pihi. Igazából nem is bánnám ha nem találnának nekünk más feladatot, és sztem nem is igazán tudnak, mivel csoport már nem jön, majd csak max 1 napos trainingekre, de hosszabb távra nem. A tábor tiszta, ki van takarítva minden, max itt is lehetne mókust kergetni. Itt eddig 3 fajtát fedeztem fel: chipmunk, Harvard mókus ( a szürke ), és a vérmókus ( a vörös, amelyik tegnap igen érdekes hangot adott ki mikor közeledtünk felé, így inkább irányt váltottunk ). Illetve vannak még kacsák amik csak úgy sétálgatnak a focipályán és összekakailnak mindent. Vigyázni kell hova lépünk. :)

A másik 3 magyar a táborban holnap még dolgozik, aztán este útnak indulnak végig a nyugati parton. Jajj, de irigykedek. Nem baj, így vagy úgy, de jövőre nekem is összejön. :)

Holnapra délig alvás van betervezve aztán mosás környéken sétálás és egyéb hihetetlenül fontos dolgok. És talán nekiállok megtervezni a New York-i tartózkodásunkat, a szállás már megvan, ma megérkezett a Citypass is. Több mint 55 nevezetességet lehet vele megnézni ingyen. Leszámítva azt a 158$-t amit kifizettünk érte. :))) Egy hétig lehet használni, és sok helyen nem kell végigvárni vele a sort. Szval pihengetés aztán NEW YOOOOOOOORK!!! :)

 És a kedvencem . . .

1st day at Camp Wing . . .

Szerencsére reggel csak 9-kor kellett kezdenünk, így aludhattunk, habár Emesével eléggé eldumáltuk az időt, meg az itteni magyarokkal, így 3/4 1-kor sikerült is ágyba kerülni. 

Szval reggel 9-kor konyha, megreggeliztünk, mert még sehol senki nem volt, csak az egyik srác akivel együtt dolgozunk Lester. Kiderült, h 4-en leszünk a konyhán, plussz minden nap jönnek még 3-an segíteni, ők azok akik counselor-ök voltak másik táborokban, és most mindent ki kell paróbálniuk. :) Hihihi . . . elsőnek pont Lani és Becca jöttek, vicces volt nézni ahogy dolgoznak, és most tényleg csinálnak is vmit. 13:20-kor végeztünk, 14:30-ra kellett visszamenni. Hááát, kár volt olyan korán, az elején csak tettünk-vettünk, ráértünk volna egy órával később is odamenni. A szakácsot Karen-nek hívják, 50 - 53 körüli nő, és nagyon aranyos, pörög ezerrel, és tud főzni. :) Ebédre chickenpaties ( mirelit csirkefasírt szerűség ) meg hambizsömi, saláta volt. Szinte egész végig csak szeleteltem. Ráadásul a szállító normál paradicsom helyett koktélparadicsomot hozott. Na azokat élmény volt felvagdosni. Pláne 200 főre. Még 2 napig lesznek itt, aztán jön a következő csoport. Vacsorára húsgombóc volt spagettivel, desszertnek meg vmi pear and peach crisp ( körte és barackkonzerv tepsiben, leöntve fahéjjal, barnacukorral, zabpehellyel, vajjal, és kicsit megsütve ), én nem tudom megenni se hidegen, se melegen. 17:30-kor kezdődött a vacsi, 19:15-re végeztünk is. Szval ma igazából 09:00 - 19:15 meló volt összesen 1 óra szünettel. Fáj a lábam, de az még elmegy, mert egy idő után nem érzem, a derekamat viszont sajnos igen. Néha belenyilal és akkor nem igazán kellemes megmozdulni, de sztem még 1-2 nap és hozzászokom. :) Viszont sokkal hamarabb eltelt ez a nap, mint egy átlagos Mitton-os nap. Gondolom azért mert itt végig dolgoztunk és nem csak a kanapén ülve unatkoztam. Viszont ha választanom kéne, h ez vagy a msooda, inkább maradok a mososdán. Miért dolgozzak ugyananyni pénzért 3x annyit? :))) Az egyik itteni lány Adri is inkább a mosodát választaná, ő azt is csinálta nyáron. Kellett neki a szabdság, úgy osztotta be az idejét ahogy akarta. Igaza van. Holnap reggel 06:30-kor kezdünk. És, h hány napot kell majd dolgoznunk? Jó kérdés, úgy volt, h csak kb 2 napot, most meg azt mondták nem tudják, de lehet, h végigdolgozhatjuk az egy hetet. Jajj, csak egyszer döntenének el vmit. :)

Szval jó kis első nap volt, kellemesen elfáradtam, nemsokára tus és alvás. Szerencsére egerek sem másztak a fejemen éjszaka, pedig vannak a kabinban. :)

Camp Wing . . .

1 után kicsivel elindultunk a másik táborba. Elfoglaltuk az új helyünket. Csak ketten vagyunk egy kis kabinba. Nyugi van és még egy magnót is otthagyott az előző lakó. Igazából nem történik semmi. Holnap reggel 9-kor kezdünk a konyhán. remélem nem lesz nagy hajtás. Elvileg 4-en leszünk, ebből 3 magyar. :) Adri a harmadik magyar lány, korábban már találkoztunk, mert egy géppel jöttünk Boston-ba még júniusban.

Néhány kép a mostani helyünkről . . .

A Puwerpuff Girls párnát természetesen viszem haza. :))) A mosodán találtunk pár ruhát is, habár így is alig tudom lecsukni a bőröndöm. Pedig jajj, anya találtam neked egy rózsaszín terepmintás hálózsákot és egy Nike cipőt is. :)

NY . . .

Nagyobb térképre váltás

Lesz mit megnézni :))) 

Utolsó nap és bankett . . .

Ez a nap is elérkezett. A 3. session-nek is vége, reggel hazamentek a gyerekek. Próbálkoztam némi alvással, de nem igazán jött össze, mert a korai indulás miatt 5-kor keltették őket, így a counselor-öket is. Aztán telefoncsörgés, villany égve hagyás, szval ennyit az alvásról. Lebattyogtam a laundry-ra, elkezdték összehordani nekem amit ki kéne mosni. Az összes hálózsák, összes pléd, plussz amit még találtak "lost & found" ruhákat. Nem is lett volna ezzel baj, ha a szürke mosógép nem adja meg magát. Igen, az utolsó nap ő úgy döntött, h neki ennyi elég volt, nem hajlandó tovább dolgozni. És egy mosógéppel megcsinálni mindent azért nem túl vicces. Nem is tudtam befejezni. Csak a ruhákat és a plédeket tudtam kimosni. Jah, de az is vicces volt, h eleve 2 külön kupacban voltak. Aztán egyszercsak jöttek páran ( 10-en, igen 10-en, megszámoltam ) és elkezdték különválogatni a hálózsákokat a plédektől. A végeredmény ugyanaz lett mint ami volt, csak nem 20 centi távoldággal a 2 kupac között hanem 2 méterrel. Na mindegy.  Este személyzeti bankett volt betervezve. természetesen senki nem tudott semmi konkrétumot, mikor indulunk, mit vegyünk fel, hova megyünk, mi fizetünk . . . ilyen apróságok. 6 után végül elindultunk. Hyannis-ba mentünk egy étterembe. 3 főételből lehetett választani, spárga, csirke, padlizsán. Maradtam a csirkénél. :) Chicken parmezan volt a neve, és mikor kihozták láttam, h ugyanaz mint nálunk otthon a milánói sertésborda. Vééégre iagzi húúús. Akkora volt kb mint a tenyerem, nem volt 5 mm-re kilapítva, szval végre ettünk egy finomat. Desszertnek chocolate mousse. Nyamm . . . tömény csokoládés heaven. Jah, a main secret santa ajándékokat is ott kellett odaadni. Én még a táborban rákérdeztem Toni-nál, h jön-e. Mondta, h nem, mert dolga van, ops, így gyorsan oda is adtam neki. Közben én is rájöttem ki az enyém. Lee. Nagyon aranyos, kedves, imádom. Egy asztalnál ültünk az étkezéseknél. Nyakláncot és fülbevalót kaptam. Fekete és ezüst. :D Vacsi közben még vetítést néztünk az idei tábori képekből. Aztán jött a búcsúzkodás, mert sokan már a bankett után elmentek. Volt pityergés amcsi részről. Kérdezték visszajövünk-e jövőre. Hát, nem adtunk egyértelmű választ. Most úgy gondolom, h a sok kellemetlenség ellenére azért 50 - 50% az esély rá. Majd még alszom rá otthon egy fél évet. :) 

Visszafele a táborba még megálltunk pár boltnál. vettem Cape Cod-os képeslapokat emlékbe, és Zoli ajcsiját. Közben pedig rájöttem, h Kata mit kap majd. :) Táborba érkezés után irány a mosoda, msn bejelentkezés, mosógép elindítása, de már a saját ruháimmal. Egyelőre elég nehezen férek bele a bőröndbe, de majd könnyebb lesz ha a Wing-ben szelektálok. Pl hálózsák kuka, a cipzárja úgyis rossz, otthagyom nekik. 3000 Ft volt, könnyen pótolható. Sőt, jövőre nem is hoznék, mert a mosodán sokkal jobbak voltak. :)

Mosás után alvás. Azt mondták 2 körül visznek át minket Camp Wing-be, és kiderült, h két itteni counselor is ott lesz. Egyikük Lani akitől a virágot is kaptam. Caitlin sajnos már a bankett után hazament, de van közös képünk.

Azért elég könnyen elaludtunk az új kabinban is, merthogy át kellett költöznünk egy éjszakára egy másikba. Sok értelme nem volt, de mindegy. Végre aludtunk kicsit. Én 9 körül keltem, Emese kicist később, Bianka viszont már pakolt, mert ő megy ma Chicago-ba. A kis mázlista. :) Majd New York-ban 2 napot úgyis együtt leszünk még.

Na ennyit a tegnapi napról, most megyek és megpróbálom a lehetetlent: minden cuccomat elpakolni a bőröndömbe. Ha jövőre is jövök, tuti, h félig üres bőrönddel teszem. Kell a hely a Mrashalls-ban vásárolt cuccoknak :))).

Eleni, Cintia, Caitlin 

Don't cry Chany! :)

Cintia, Jayleen, Emese, Bianka, Dorell 

Középen szürke pólóban Secret Santa-m: Lee :))) 

( balról jobbra: Moira, Weazle, Lee, Brandon, Caitlin )

Találjatok meg a képen . . .

Egy kis segítség hozzá: nem fogtok megtalálni, mert nem vagyok rajta. Ahogy a konyhai személyzet sem. Mert nem szóltak nekünk.

Azért vannak a jó barátok . . .

Ma kaptam egy e-mailt Orsi barátnőmtől, aki rossz híreket közölt. Az egyik közös barátunk nemrég elhunyt autóbalesetben, holnap lesz a temetése. :'( 

Erdélyi Gábornak hívták. Még az egyik előző munkahelyemen ismertem meg. Ha vhova autós diák kellett vagy gyorsan vki akkor őt hívtuk. Mindig kisegített minket. Egy főiskolára jártam vele, volt közös óránk ( amire persze nem mindig mentünk be ), együtt dolgoztunk, nyáron segített belógni a strandra :), Julikával bulizni jártak, a Fürgés csapat tagja lett.

Nehéz elveszíteni vkit akkor is ha nem egy 10 éves barátságról van szó hanem egy 3 évesről. Hihetetlen, h egyik pillanatról a másikra bármi megtörténhet. Részvétem a családnak és a barátoknak. 

Mikor az e-mailt olvastam épp tele volt a laundry, válogatták a "lost & found" ruhákat. Csak azt látták, h sírok, pedig 2 perce még semmi sem volt. Caitlin és Lanie ( remélem így írják a nevüket ) idejöttek kérdezték mi a baj. Elmondtam mi történt, mondták, h ha bármire szükségem van szóljak nekik és segítenek. Majd pár órával később egy csokorral jöttek vissza, h gondolnak rám és tényleg bármire szükségem van vagy csak beszélgetnék szóljak, ők itt vannak nekem. 

Nagyon jól esett. Azért jöttem ki, h nyelvet tanuljak, új kultúrát és embereket ismerjek meg, utazzak, világot lássak. Dacára a sok mérgelődésemnek, h mennyire magasról tojnak a munkámra, és trehányak és figyelmetlenek, szerencsére így vagy úgy, de nagyjából minden kívánság teljesült. És nem csak új embereket ismertem meg, de pár új barátom is lett. Mert azért vannak páran akiket a barátaimnak neveznék ilyen rövid ismeretség után is. Miattuk már megérte ez a nyár. De erről majd később, otthonról.

Gábor! 

Remélem már egy jobb helyen vagy.

Megérkezett a cipőm . . .

A boltban nem volt, így neten rendeltem meg, szerencsére ide is ért még időben. Holnap utolsó nap a táborban, reggel hazamennek a gyerekek, én laundry-t takarítok meg kimosom a cuccaimat, a lányok a konyhát pakolják el, délután személyzeti bankett, este már hazamegy a counselor-ök egy része, sőt páran már a gyerekekkel együtt reggel. Kevesen leszünk. Pénteken pedig megyünk át a másik táborba. Nem tudom említettem-e, de kb 1 hete szóltak, h mégsem dolgozhatunk plussz egy hetet ott, csak max 2 napot. Hurrá, ugrott a New York-i tartalék pénzem. 140$. Szval azt hiszem gyakori látogatói leszünk a 99 centes boltnak a herald Square környékén, mert a napi 10$ kajapénzt jó lenne 5$-ra csökkenteni.

Hideg . . . de nem kicsit . . .

2 napja folyamatosan esik az eső. És a kabinokon ugyebár nincs ablak, csak szúnyoghálóval fedett lyukak. Úgyhogy este 2 melegítőnadrág, 3 pulcsi, hálózsák, takaró, meg pár pléd alattam, így elviselhető volt az éjszaka. 

Hihetetlen, h mennyire igénytelenek. Azért amennyi állami támogatást kapnak, mega dományok, meg minden, legalább ablakokat raknának fel. Mert nem épp a legkellemesebb dolog éjszaka úgy aludni, h közben érzem az esőcseppeket az arcomon. Este feljebb raktuk a plédeket amiket még anno a szél ellen "szereltünk" fel. Így legalább az esőt nem éreztük.

Este már a mosott cuccokat sem vittem ki, mert egyrészt nem fogk folyton a karbantartó srác után rohangálni, h ugyan jöjjön már segíteni, másrészt meg szakadó esőben egyik kézben esernyő, másikban a kiskocsim, nem lenne olyan vicces dolog. Reggel üzentem a lányos kabinoknak, h egy vkivel küldjék el a cuccokat. Na ná, h egy csomót vártam, úgyhogy inkább elindultam én. Szerencsére találtam a mosodán Széldzsekit, vízlepergetőset, igaz kb 2 számmal nagyobb rám, de jó a cipzárja és van kapucnija. Azt hiszem az hazakísér majd Magyarországra is. :) Jah, amúgy mindenhol hideg van. És persze semmi sem szárad meg, így a törölközőmet is lehoztam. Majd bedobom a szárítógépbe, mert nem kellemes este nedves törölközőt használni.

A tegnapi napot a fő irodán töltöttem a hideg miatt, ma viszont mikor mentem, láttam, h a nővérke elfogllata a helyemet. Ő is gépezett. Nem mintha neki nem lenne ott kb 4 méterrel arrébb a saját szobája íróasztallal, meg mindennel, ráadásul a wifi-t is oda kötötték be. Na mindegy. Fagyoskodok a mosodán 3 pulcsiban. Ennél többet már nem tudok magamra venni. A plédeket meg elvitték a kirándulók, merthogy ilyen időben is elvitték őket. Biztos nagy élmény lehet napi 24 órában a sátorban ülni 3 napig. Összesen 4 pléd maradt itt, abból 3-at kivittem a büntetésben lévőknek, mert őket meg a vízes ládákra ültették. Gratulálok a counselor-öknek!!! Tényleg! Nagyon okosak vagytok! Szval kivittem a plédeket a gyerekeknek, letöröltem a ládákat és alájuk raktam. Szegények. nem értem, h lehet ilyen hülye a vezetőség. 

Jah a másik vicces dolog. Ma kijött egy hapsi ellenőrizni vmit, jött a mosodára is. Na mondom egész időben, már csak 2 nap van hátra a táborból. :) 

Szval elég unalmasan telnek itt a napok. Pár napja aludtam egyet délelőtt, míg mentek a gépek. Nagyon jól esett, kár, h csak kb 2,5 óra volt. :( De legalább nyugi volt a kabinban. 

Na azt hiszem megyek, keresek vmi meleget. Hátha van még egy 4XL-es cucc ami ráfér a már rajtam lévő 3 pulcsira. :) 

Zöld plédek az eső ellen, pulcsik & takarók a hideg ellen és noti a szórakoztatásra! :) 

Secret Santa ajándékaim :) . . .

Emesétől kérdezte az illető, h miket szeretek. Emese válasza pedig: Hello Kitty, rózsaszín dolgok kiegészítőben, ruhában nem, és Cape Cod.

Nos én azt mondtam neki, h cupcake, nem pedig Cape Cod. Cape Cod ugyanis a hely ahol vagyunk, a cupcake pedig a muffin itteni neve. :) Emese ezt nem tudta, ő azt hitte, h a kettő ugyanaz. Mindegy, a szándék a lényeg, örültem a Cape Cod-os kulcstartómnak, így már ilyen szuvenírem is van. :))) 

A másik ajcsit pedig ma kaptam.

Az egyik kedvenc filmem ( magyar címe: Négyen egy gatyában 2. ), mondjuk érdekes választás rögtön egy film második részét ajándékozni vkinek. A legtöbb esetben ugyanis a második rész kapcsolódik az előzőhöz. De most szerencséje volt az illetőnek. Sajnos a gépem nem játsza le, tuti van vmi gond az író/lejátszó részével, már otthon sem akart írni. 

Ééés kaptam még fini csokit. Nagyon eteti magát. Vhova le kéne dugnom még 4 napig. Merthogy már csak 4 nap és vége. Bánom is meg nem is, de nagyobb részben nem, mert már nagyon mennék haza a páromhoz és a családomhoz, és jó lenne már megszuszmákolni a kuttyomat is akit valószínűleg drága családom jól elkényeztetett, kezdhetem az újranevelését 3 hét múlva. :) De persze ezer köszönet nekik, h vigyáznak rá.

Toni ma kapja meg a 3., de igazából csak kiegészítő Secret Santa-ját, a kimosott mezét amit megtaláltam. 

Szabadnap . . .

Természetesen óceánpartra megint nem vittek el minket, de legalább a boltig bedobtak ahol átszállhattunk a buszra. Előtte még bementünk a bankba, mert le lett tiltva a kártyám vmiért. Ilyen segítőkész személyzettel még sehol sem találkoztam. Telefonáltak helyettem, intézkedtek, elintéztek kb mindent, de még így is beszélnem kellett a customer service-el. Szerencsére minden rendben. A probléma az volt, h szerettem volna venni vmit, de nem volt elég pénz a kártyámon, viszont a cég továbbra is próbálkozott a tranzakcióval, a bank viszont ezt úgy észlelte, h a visszautasítások miatt biztos vki más használja a kártyám és letiltotta. A lényeg, h most már minden rendben. 

Szval elmentünk Hyannis-ba, a partra már nem sétáltunk le, mert nem volt rá elég időnk, így csak a plázába mentünk. Jeee. 20 perc alatt ott voltunk a buszállomásról, pedig megint néztek ránk nagy szemekkel, h jajj de messze lehet. Ettünk vmit, aztán elindultunk, természetesen a kedvenc üzletünkbe: Marshalls. Pedig olyan büszke voltam magamra, h semmit nem vettem a bolt mellettiben. A mall-ban viszont vettem fehérneműt, pólót. Benéztünk a cipőboltba is, de drágább volt az üzletben amit kinéztünk neten, így mikor visszaértünk a táborba, megrendeltük őket neten. Mikor végeztünk kimentünk a buszmegállóba, de mivel már 5 percet késett a busz, nekünk pedig csak 30 percünk volt kiérni a buszpályaudvarra, így inkább elindultunk, mert délben is 30 percet késett. Nem akartunk kockáztatni.Elindultunk és kb 100 méter után elsuhant mellettünk a busz. Hurrá, mindegy, egy kis séta nem árt. Még visszamentünk a bolt melletti Marshalls-ba, újabb pénzköltés: fehérnemű és ajcsi, vmint a Stop & Shop-ba is benéztünk. Vettem limonádét, piskótatekercset ( az otthoni sokkal finomabb ), ajcsikat haza. 

Eltelt pár nap, megérkezett az új szakács, és IMÁDJUK!!! Besegít mindenbe, és nem utolsó sorban tud főzni. :))) Nem egy elhanyagolható tulajdonság szakácsok esetén.

Közben megy a Secret Santa ajándékozás. Ugye elvileg 2 kicsi és egy fő ajándéknak kellett lennie. Toni már megkapta az elsőt, a kedvenc kávézójába szóló ajándékutalványt. Közben megkért, h keressem meg neki a focis mezét, mert kölcsönadta vkinek, aki meg lerakta a mosodán mint lost & found. Felkutattam az egész mosodát, mert emlékeztem rá, h láttam vhol, természetesen az utolsó helyen volt. Nagyon örült neki, h meglett. Viszont Emesének még mindig nem hozott kólát ( kb 1 hónapja ), így sajnos ismét "eltűnt" a mez, de secret santa-ként megnyugtattam, h visszakapja. Most már sztem biztos tudja, h én vagyok az aki megajándékozza, de nem baj. A main még hátravan.

Röviden . . .

Holnap szabadnap, ismét bepróbálkozunk a vigyetek el minket az óceánhoz dologgal, vagy legalább a bankig, onnan már van busz. 

Kirúgták a szakácsot. Háromszoros hipp-hipp-hurrá!!! :))) 

Viszont így ma mi csináltunk mindent a vacsorához és a holnapi excursion day-hez. Azaz kb 100 emberre vacsora, plussz holnapra szendvics mindenkinek. ( Személyenként kettő. )

Ma hajnalban vihar volt. Beesett az eső. Élmény volt úgy aludni, h a fejünkre is jutott belőle. 

Most irány tus és pihi. Holnap időben kéne kelni ha barnulni akarunk. :) 

Képek tegnapról . . .

Pont egy templom mellett lettem rosszul a biciklis túránkon. :)

Visszafele láttam pár aranyos dolgot. 

Ilyen valószínűleg nálunk nem igazán lehetne kivitelezhető. 

Na jó, a falvakban igen, de máshol tuti nem. 

Ez már "hazafele" készült a tó után. 

Szeretek csomagot kapni.
És tetszik, h itt 2-3 nap alatt minden kiér.

Kár, h nem nekem jött benne vmi. :) 

Megérkezett a Secret Santa ajándéka Toni-nak.

Kértem hozzá díszcsomagolást. 1$ volt. ÍGy egyszerűbb volt mint dobozt keresgélni, vagy díszzacskót, pláne, h mindig annyira busy day van, h nem érnek rá elvinni minket. 

Gift Card kávézóba. :) 

Ez pedig a mosoda kinézete reggel.

Üres mosószeres flakon és ázott papírok a földön, a szárító tele ruhákkal, hálózsákok tócsában, mert hát miért is a dobozba tennénk őket?!

És az a baj, h hiába szólok a főnökömnek. A reakció annyi, h hát igen, ez van ha szabadnapra mész.

Hiába szólunk neki / nekik a problémáinkról, nagy ívben leszarják. 

Tegnapelőtt már átmentem szólni a szomszédokhoz, h aludni próbálnáűnk a másik oldalon így majdnem éjfélkor, szval esetleg kicist halkabbak lehetnétek. Oké, halkabbak lettek. Tegnap, szintén éjféltájt, már majdnem aludtunk mikor"hazajöttek", és bekapcsolták a rádiót, szinte full hangerőn. Azt hiszem ha ezt ma is eljátszák, akkor kitépem a konnektorból. Ha pedig a következő éjszaka is, akkor elvágom a kábelt. :))) 

B'Day . . .

Boldog szülinapot Klári! :))) 

Kép innen!

Szabadnap . . .

Kár volt reménykedni. Nem vittek el minket sehova. Az indok az volt, h ez egy nagyon elfoglalt nap. Az egyik főnök kb 1 órát netezett, a másik meg focizott és fényképezgette magát a táborozókkal. Még a boltig sem vittek el minket mert annyira, de annyira elfoglaltak, h a 10 percre lévő boltba sem visznek.

Mindegy, feltaláltuk magunkat, kértünk biciklit. Nagynehezen elindultunk. A jó hír, h kb 10 éve nem ültem biciklin, de még mindig megy. Nem felejtettem el. :) A kevésbé jó hír, h nem igazán szoktam hozzá a bringázáshoz és már a Stop & Shop -ig sem jutottam el. Mint később kiderült még kb 5 perc távolságra volt. :) Nem voltam vmi jól, mondtam a lányoknak, h ők menjenek tovább én inkább visszafordulok, de anank éártelme nincsen, h x méterenként miattam megálljunk. Ráadásul majd kiugrott a szívem a helyéről, és hányingerem is volt. Mondtam nekik, h a tó másik oldalán megtalálnak ha ők sem menenk óceánpartra. Amúgy sok értelme nem lett volna kimenni, mert kb fél 5-re értek volna oda, és a 18:30-as busszal meg jöhettek volna vissza. Szval a kiruccanásból nem lett semmi. Illetve csak annyi, h visszafele a cipő szépen feltörte a lábam, vízhólyag meg miegymás, nagyon szépen néz ki. Letáboroztam a tónál, később jött Emese és Bianka is, még maradtunk egy kicsit, aztán irány vissza a táborba. Tus, kaja, net. :) Legközelebbi szabadnap 3 nap meló után. És már most szólok nekik, h nem érdekel, h de oldják meg, h legalább a boltig elvigyenek. Nem hiszem, h olyan nagy kérés lenne, pláne, h a szakácsot vacsi közben is el tudják vinni, meg este 10-re értemenni. Felkelünk reggel, vigyenek reggeli előtt, de oldják meg. Ha a counsepor-öknek kell vmi akkor persze, természetesen, azonnal. Ha nekünk akkor a rögtön hívom őket azt jelenti, h küldök egy e-mailt. Vicces, h másoknál azt olvassuk mennyire megszerették az embereket és a tábárt, és nem akarnak hazamenni, mi pedig szinte vágjuk a centiket a repülőgép indulásáig. Találtam egy régebbi blogot ugyanerről a táborról. Hát, nem igazán változott semmi. :))) Azt hiszem jövőre másikat keresek. 

Jah, a mosoda természetesen ocsmányul néz ki. 

Móka & kacagás . . .

Ma már 4-kor végeztem volna. Ki is vittük az összes cuccot, erre hoztak 3 adag tetves ruhát. A lányok ruháinak a fele még tiszta volt, sőt vadiúj, még nem is volt használva. A fiúnak pedig lb csak 2 póló, meg pléd, párna. Szval a többi ruháját úgyis a normál laundry-ba teszi. Jeee . . . 

Holnap ugyebár szabadnapunk lesz. Óceánpart és Hyannis Mall volt betervezve. Viszont találtam egy aquaparkot ami nagyon megtetszett. A próbléma csak az, h már eleve az óceánhoz ami kb 30 percre van kocsival, sem biztos, h kivisznek minket. Habár az aquapark csak 43 perc, tehát az sincs annyira messze. 

Nézzétek meg hova nem megyünk ( de azért még reménykedek ): 

 Water Wizz 

Pink In The City . . .

Úgy döntöttünk, h nem várunk tovább Ben válaszára az egy hónap plussz munkával kapcsolatban, így lefoglaltuk a szállásunkat New York-ban. 

A hostel neve: Pink In The City 

Csak női lekói vannak. :) Nem mintha zavarna pár srác a szomszéd szobában, de náluk nagyobb a valószínűsége hajnali sörözésnek és egyebeknek. Az egész napos városnézés után valszeg elég fáradt leszek, nem lenne kedvem egy csapat húszonéves tesztoszteronbombát hallgatni hajnalban. 

A hostelben szinte minden rózsaszín. ( Anya, neked biztos tetszene. )

Összesen kb 330$ lesz a 7 éjszaka adóval, mindennel együtt.

Már csak azt nem tudjuk, h NY előtt mit csinálunk egy hétig. :)))

Helyzetjelentés . . .

Megérkeztek a gyerekek, elkezdődött a 3. ( és egyben az utolsó ) session. Jeee . . . 

Az első pár nap után azt mondanám, h most a lány szennyessel lesz gondom. Változott a felállás. Mindegy, itt is elmondtam a counselor-öknek, h legközelebb ha ilyen sok lesz akkor nem viszem el. Nevelés van kérem szépen! :) 2 nap alatt kizárt, h ilyen osk ruha koszos legyen. Tanulják meg, h nem kell naponta 4x átöltözni mindig új ruhába.

Egyébként nem történik semmi különös. A mosodán, mint mindig most is nyugi van, a szakács is csak néha szólogat be a konyhásoknak. Legtöbbször nem is látják, mert mikor ők kiszolgálnak akkor őfelsége eltűnik vhova. Szteme lmegy és belövi magát vagy szív egy kis füvet vagy vmi hasonló, mert az tuti, h nem tiszta. Jah, cukorbeteg, de folyton kakaóval, műzlivel ( Cini Minies ), jégkrémmel tömi magát, illetve minden egyébbel amit talál. De a múltkori rosszulléténél is arra hivatkozott, h leesett a vércukor szintje. Jahperszehogyne. Ne nézzen már madárnak. De a főnökség elhiszi. Ezért külön gratula nekik. Nekem első dolgom lett volna drogtesztet csináltatni vele. Mindegy, legalább a gyerekekre nem veszélyes, habár otthagyja a konyhát, és ha jön az allergiás kislány megkérdezni, h mi van az ebédben akkor Emese meg Bianka bőszen hallgat, hiszen honnan kéne tudniuk. Denver drága legalább az irodában maradhatna ha a kiszolgálásban nem is segít. 

A hét történése : Secret Santa

Azaz mindenki húz egy nevet és majd megajándékozzuk egymást. A szokásos Mikulásos dolog. Anno még úgy volt, h a megajándékozottnak rá kellett jönnie kitől kapta az ajándékát, idénn viszont állítólag a staff banketten adjuk majd át az utolsó nap. Tegnap jött Michael ( az egyik főnök ) és kérdezte, h szeretnék-e secret santa lenni. Mondom őőő, sorry, de nem. Ha vki olyat húzok akit nem is ismerek annak igen nehéz lenne bármit is csinálni/venni, aztán reggelre meggondoltam magam. Mégsem kéne mindenből kihúzni magunkat. Szerencsére a kalap a maradék nevekkel reggel itt volt az asztalán. Kérdeztem nem baj-e, h ha mégis lennék Secret Santa. Dehogy baj. Húztam. Természetesen az előre megjelölt papírfecnit. :))) Jófej az illető és könnyű volt kitalálni mit kapjon, kb 5 percen belül megvolt, már meg is rendeltem neten. Imádom ezt a netes rendelést. Gyakorlatilag mindent lehet, és nagyon gyorsan kihozzák.

Ma szerda van, ami azt jelenti, h már csak 2 nap és day-off. :))) Irány az óceánpart, aztán a pláza, mert fel kell próbálnunk a cipőket amiket online kinéztünk. Nem merem csak úgy megrendelni. A 40-41-es női méret itt kb 10-es. Amit múltkor vettem papucsot az 10-es, viszont Marshalls-ban próbáltam egy másikat, az is 10-es volt, és lötyögött benne a lábam. Tehát itt sem jobb a számozás mint otthon. :) 

Szval nemsokára pihi és barnulás. Remélem most nem marad ki egy tenyérni folt ahol leégek. megpróbálom mindenhol lefújni magam. És legalább már az utat is tudjuk a parttól a plázáig, nem kell a rossz térkép ami másik irányba vinne. Addig is laundry és némi besegítés a konyhán. 12 emberrel többen vagyunk. Jött 6 fiú és 6 lány akiket couselor-nek tanítanak be. Mindenféle szintek vannak, és ők még nagyon az elején vannak. Természetesen a 6 lány a kabinunk másik felében lakik és tipikus visítozós tizenévesek. Oh, jeee . . . de nem baj, már csak 1 hónap és otthon leszek. Hiányzik egy kicist az otthoni minden. Hiányzik a családom, a párom, a barátok, és nagyim főztje. 7 kilót fogytam mióta kijöttem hála a fantasztikus szakácsunk hihetetlen főzéstudományának. Tegnap pl vmi steak lett volna a vacsi. Ebből az lett, h a húsokat mindenféle előkészítés ( pl mosás ) nélkül rögtön tepsibe rakta, mindenféle fűszerrel ( pirospaprika, bazsalikom, só, bors, curry, meg volt még vmi aminek most nem jut eszembe a neve ) megszórta, leöntötte olajjal, de úgy, h úszott benne, aztán be a sütőbe. Íze túl sok nem volt a fűszerek ellenére sem, és rágós maradt. A krumplipüre szintén sótlan volt. Sztem még néhány nap és mama tejfölös csirkepörköltjével fogok álmodni. :))) Ha hazamegyek, egy hétig csak sütni és főzni fogok ( párom nagy örömére, úgyis hiányzik neki a sertepertélésem a konyhában ), habár nem kéne visszaszedni ezt a 7 kilót ha már végre lement. Még egy 5-ös azért eltűnhetne plusszban, de futni biztos, h nem fogok. :)))

Szval ezek a nagy történések, már csak 3 hét meló és irány New York egy hééétreee!!! Juppiiiiiiii . . . . 

Jah és pár zene amiket itt hallottam és megszerettem . . .

Jason Mraz - I'm yours 

Travie McCoy - Billionaire 

Katy Perry - California girls

Shoes . . .

Ha már utazni nem fogok, akkor legalább vásárolok. 

Jelen esetben cipőket. :) 

Íme a jelöltek . . . 

Nike 1.

Nike 2.

Puma

( Amiben kb biztos vagyok, mert a Nike-k vászoncipők, a Puma viszont nem, így nem ázna át esőben sem. )

Keds 

( városnézéshez )

És a végére egy papucs . . .

( Nem, nem ebben a színben. Amit én néztem ki az teljesen fekete. )

3 pár meglenne annyiból amennyiből otthon csak 1-et tudnék megvenni.