2010. szeptember 22., szerda

Élménybeszámoló - 8. nap NY-ban . . .

Mivel előző délután / este bepakoltam a bőröndömet, így aludtam 9-ig. Nagy nehezen a fürdőbe is bejutottam, letusoltam, aztán még egy kis pakolás, reggeli, poggyászért felmenetel, kijelentkezés, indulás. 11 előtt egy kicsivel jelentkeztem ki a hostel-ből, és kb délre már kint is voltam a reptéren. Igen, tudom nagyon korán, mert a gépem csak 21:45-kor indult ( volna ), viszont 4 órával indulás előtt már nem árt kint lenni, akkor lehet megkezdeni a becsekkolást és persze akkor még lehet jó ülőhelyet választani. :) Szval 17:45-re kellett volna mennem, ergo kb 5-kor elindulni a hosteltől. Viszont nem volt kedvem nagy bőrönddel, hátizsákkal, notival várostnézni. Ha meg otthagyom a hostelben a cuccaimat akkor is csak kb 4 órát nyertem volna. Persze az is vmi, de inkább a reptér mellett döntöttem. 

Szerencsére elsőre jó metróra szálltam, az "A" metrónak ugyanis van pár végállomása, de abból 2 megáll a Howard Beach JFK megállónál. Szval ha rosszra szálltam volna azt is könnyű lett volna
 
korrigálni. Howard Beach-nél felszálltam az airtrain-re amire 5$ a jegy, és elmentem a terminálomig, ahol kicsit körbenéztem, aztán az Alitalia-s pulthoz közel leültem. 4 orosz ült mellettem. Egy idő után elindultak mérleget keresni, találtak is, én is vittem a bőröndöm, h ne a csekkolásnál érjen nagy meglepetés. Bőrönd a mérlegre, végeredmény: 20,6 Kg. Hurrá, öröltem neki nagyon, mert 21 kilóval jöttem ki. Habár gyanús volt egy kicsit, mert elég sok csoki és keksz volt benne. :) Hogy mivel töltöttem azt a sok-sok órát a reptéren? Néztem az előttem elhaladó embereket, kicsit sétálgattam, kb ennyi volt. Pár óra elteltével elkezdődött a becsekkolás, elsők között kerültem a pulthoz, bőrönd a mérlegre, eredmény: 28 kg.  HOGYMICSODAAA???A másik mérlegen csak 20,6 kg volt, és kétlem, h a poggyászok  híznának 7 kilót pár óra alatt. Na mindegy, mondtam a nőnek, h ops, akkor sorry és pár perc múlva visszajövök, pakolok kicsit. Rákérdeztem a kajára, azt mondta az mehet a kézipoggyászba is. Gyorsan átpakoltam néhány dolgot ( szandál a notitáska hátuljába, csoki középre, felvettem még 3 pulcsit, kispárna ki a bőröndből, még pár dolog a kézibe ), újabb mérés 24,4 kg így már elfogadható. Hurrá. :))) Én meg mint a málhás szamár úgy mentem tovább. Viszont kaptam ablak mellé helyet. 

Megkaptam a beszállókártyáimat, feladtam a bőröndömet, mentem tovább a tranzitba. Előtte sorbanállás, ellenőrzés cipőlevétellel, nagyon figyelnek a biztonságra. Naná, h a táskámban volt vmi nem megengedett. Egy New York-os hógömb. Közepes méretű volt, tehát nem nagy, de mivel víz van benne, így nem vihetem fel. Hmm, akkor most mi legyen? Azt tanácsolta a biztonsági hölgyike, h adjam fel a hátizsákom is, mint a bőröndöt. Oké. Visszamentem, de még láttam a bőröndöm ott ahol feladtam. megkérdeztem, h esetleg beletehetem-e a hógömböt. Na az a hölgyike nagyon bunkó módon válaszolgatott, miközben rám sem nézett, csak bámult ki a fejéből. Azt mondta, h ha egyszer már bekerült oda a bőrönd akkor nem lehet már hozzányúlni. Ami persze nem teljesen igaz, mert láttam olyat aki később visszament és vmit még belerakott a poggyászába. Csak a jóindulatán múlott. Hülye picsa. Újabb sorbanállás után megint a csekkolásnál voltam, mondta az Alitalia-s ügyintéző, h persze feladhatom a hátizsákom, de 50$ lesz. He??? :O Hát, ő thx, de inkább nem. Más megoldás nem volt, hógömb irány a kukába. :((( Kicsit kiborultam. Azért nem lehet felvinni a gépre, mert víz van benne. Naés? Bemegyek a tranzitba ahol feltöltöm a kisüvegem a mosdóban és úgy is viszek fel vízet. Persze azt megértem, h ha vmi másik anyagot akarnak felcsempészni akkor az is lehet benne, de akkor meg találjanak rá vmi megoldást. Na mindegy, csak olyan rossz volt. Nagyon szeretem a hógömböket ( na nem a csicsás fajtát ) és találtam egy nagyon szépet. Egyetlen egy volt belőle, és máshol sem láttam olyat. Néhány perc után megint az ellenőrzésnél voltam. kérdezte a biztonsági hölgyike, h feladtam-e a hátizsákom. Mondom nem, mert drága lett volna, de a hógömböt kidobtam. Bejutottam a tranzitba, és a kapum keresése közben találtam egy ajándékboltot, ahol lássanak csodát, több polcon is sorakoztak a hógömbök. ( Cs*sszék meg! ) Inkább továbbmentem.

Az utolsó pár dolláromból vettem egy szelet csokitortát, majd tovább várakoztam. 20:45-kor elkezdtük a beszállást. Elég lassan ment. aztán mikor már a gépen voltunk észrevettük, h már rég fel kellett volna szállnunk. A kapitány szólt, h az időjárás miatt állunk. Hajnali 1-kor végül felszállt a gép. Most volt tv az ülésekben így tudtam filmezni, meg játszani, zenét hallgatni. Kb csak 1 órát aludtam, és a kaja sem volt rossz. 

Végül 3 órás késéssel, de megérkeztünk Rómába. Az átszállás gyorsan ment. Még haza is telefonáltam, h már Rómában vagyok. 

Este 6 után kicsivel landoltunk Ferihegyen. A csomagom is rendben megérkezett, hamar kiértem és párom már várt rám. 

Jajjistenemdejóérzésvoltújramegölelni!

Hazamentünk nagyimhoz. Megvacsiztunk ( borsóleves, csirkepöri nokedlivel, kovászos uborka, tejfölös uborkasaláta ) nyammm! :))) Kicsit beszélgettünk, aztán irány a vonathoz, jöttünk vissza Kecskemétre.

Másnap sokáig alvás. :) Az átállással nem volt problémám, viszont idén is megfáztam a légkonditól. Még mindig nem jöttem helyre, pedig már 1,5 hete itthon vagyok. De legalább már kapok levegőt. 

Szval ez volt a hazaút. 

Majd nemsokára lesz még egy összefoglaló bejegyzés az elmúlt 3 hónapról, tapasztalatokról, véleményem a nyárról és, h mi lesz jövőre. 

2010. szeptember 19., vasárnap

Élménybeszámoló - 7. nap NY-ban . . .

Emese utolsó napja NY-ban. :( 
Rendelt kocsit ami kiviszi a reptérre, mert 2 bőrönddel utazott, ráadásul szegénykének Newark-ról indult a gépe ahova nem megy metró. 
Reggel felkeltünk, megreggeliztünk, bepakoltunk a közös bőröndbe, kijelentkezett, aztán vártuk a shouttle-t, búcsúzkodás, és hirtelen egyedüllét. Furcsa volt 2,5 hónap után egyedül lenni, hiszen a táborban is mindig volt körülöttem vki, utána pedig NY-ban szintén, és most hirtelen egyedül lettem. Amit persze cseppet sem sajnáltam. Jól jött egy kis magány. Kicsit felfrissítettem magam, aztán nyakamba vettem a várost. Visszamentem a Central Park-ba megkeresni néhény szobrot amit első körben nem találtunk meg, sétálgattam a MET mellett, kávéztam, visszaindultam a 99 centes boltba, de találtam egy másikat út közben. Elmentem a New York Public Library-be, természetesen felújítás, állványok, takarás, és nem lehetett bemenni. :( Visszamentem még az Apple Store-ba, ez már csak az én nyavajám. :) Aztán továbbmentem a Grand Central Terminal-hoz ( sok - sok film jeleneteit forgatták ott ). 
Fényképezgetés, sétálgatás, élveztem a jó időt és a madárcsicsergést, benéztem a Manhattan Mall-ba, vásárolgattam kicsit, teljesen idilli nap volt. Azon vettem észre magam, h eltelt a nap és késő délután van. Visszamentem a hostel-be, selejteztem a cuccaimat, bepakoltam a bőröndömet és kivételesen időben lefeküdtem aludni. Azt hiszem 9-kor. Igen, igen micsoda dolog utolsó estémen már 9-kor lefeküdni, de azt hiszem eleget láttam NY-ból így első körben. Különben is vmit hagyni kell a következő látogatásra is ( amit remélem majd a párommal közösen ejtünk meg ). Az egyetlen éjszaka volt mikor nem ipod-al aludtam el ( tartalékoltam az energiáit a repülőútra ), és természetesen a kazahsztániaknak akkor kellett zacskókkal zörögni 2 órán keresztül. Na mindegy. Nagy nehezen elaludtam. Ennyit a 7. napra. :) 






Élménybeszámoló - 6. nap NY-ban . . .

Előző esti késői lefekvés után sokáig alvást engedélyeztünk magunknak. Nem árt egy kis pihenés is, elvégre nyaralunk. :) 

Különösebb program nem volt betervezve, csak lófrálás, nézelődés és végre bőröndvásárlás. Kaptunk egy fülest, h vmi turkáló szerűségben elég jó dolgokat lehet kifogni. Kikerestük a Manhattani címeket, 2 pofáraesés volt, mert az egyik megszűnt a másiknál pedig felújítás volt, de a 3. győzelem lett. 3 szinten turkáló.. Huh, anya imádtad volna! :) Gyorsan a poggyászok felé mentünk. Megnéztünk párat, de vagy törött kereke volt, vagy szakadt volt, aztán meglett a gyöngyszem. Egy piros Samsonite, 4 kerékkel, vadiújan, még garancia papírok is voltak benne. Emesével megbeszéltük, h ő állja a feladást, mert itthon anya hoz neki olcsón női bogyót, a mardékot felezzük, és a bőrönd árát is felezzük. Megkérdeztük mennyibe kerül. 40$. Huhh, 20$-t szántunk rá eredetileg, de mindegy, legyen. Gondoltam majd itthon eladjuk vaterán. Aztán fizetésnél kiderült, h nem 40$ hanem 14$, így megvettem én. Jó lesz itthonra. A félreértés abból adódott, h ferdeszemű hölgyemény alig érthetően mondta az árat, a magyar vendégmunkás meg alig értette. :) És forty meg fourteen között ugyebár nincs nagy különbség ha egyik fél sem angol anyanyelvű. 

Visszavittük a hostelbe a bőröndöt és mentünk tovább várost nézni, illetve célba vettük a 99 centes boltot. Kellett némi édesség. :)  Nagy nehezen megtaláltuk. Odafele viszont belefutottunk a Macy's koncertjébe. Épp TRAIN együttes zenélt, későbbre ígértek Jennifer Lopez-t is. Nem vártuk meg. Vásároltunk egy kis kekszet, fülhallgatót, csokit, aztán sétáltunk tovább és betértünk a 3 szintes M&M's üzletbe is. Jajj, hát én ott elvesztem. Annyi sok cukiság volt. Legszívesebben vásárolgattam volna, de vhogy mindent drágálltam. Így csak fényképezgettem. :) Hiszen már úgyis van Hello Kitty-s párnám. :)))

Laza nap volt. Kellett már egy ilyen is. :) 





Élménybeszámoló - 5. nap NY-ban . . .

Ideje volt kilépni a komfortzónánkból, így Brooklyn-ba mentünk. 
Első megálló: Brooklyn Botanical Garden 
Tavasszal biztos szebb a cseresznyefa virégzás miatt, de így szeptember elején is nagyon szép volt. Sztem mi voltunk az elsők, mert már szinte nyitásra ott voltunk. Rengeteg féle virág volt és láttunk óriás aranyhalakat is. A hivatalos nevük biztos nem az, de nekünk így is jó volt. Mondjuk főleg arra gondoltunk vajon milyenek lehetnek halászléként vagy rántott halként elkészítve. :) 

Botanikus kert után elsétáltunk a proospect Park mellett, de nem mentünk be. Elég zöldet láttunk egy napra. Következő megálló a Brooklyn Múzeum volt. Hmm, na ez aztán érdekes volt. A retró ékszerektől kezdve, az 1700-as évekbeli enteriőrökön át egészen a kerámiatányérként "funkcionáló" női nemiszervig minden volt. Sztem érdemes megnézni. 

A múzeum után a New York Aquarium-ba mentünk. Na ezt viszont ki lehet hagyni. Iszonyat picike, tele van visítozó gyerekekkel, és nem velük lenne a baj, mert még én is visítozok ha vmi cuki állatkát látok, hanem a szülőkkel akik nagy ívben tojnak rá, h a gyerek merre rohangál. Na mindegy. Egyébként részben ezért hagytuk ki a Boston-i akváriumot, merthogy a NY-i biztos nagyobb lesz, hiszen mégiscsak NY. Közben pedig kisebb mint a pesti állatker vízi világ része, a tropikáriummal pedig össze sem lehet hasonlítani. Szval felejthető. Az egyetlen jó az a 6$-os pizza volt amit ketten ettünk Emesével mert akkora, és a fókashow. :)

Egy kis metrózás után megérkeztünk a Brooklyn-hídhoz. Átsétáltunk rajta ( Manhattan felé, nem pedig a másik irányba mint a hülye turista, habár az is szép ha vki Brooklyn-t szeretné látni ), közben párszor majdnem elütöttek minket a biciklisek, láttunk reklámforgatást is. Emese még elment a WTC emlékműhöz, én kihagytam, és kb igazam is lett, ott is építkezés, elkerítve minden, és alig látni vmit. A hostelben találkoztunk, közben megérkezett a fizetésünk is. Még éppen időben. Csütörtökön. Ráadásul többet is kaptunk mint amennyire számítottunk. 60$ helyett 110$-t. 

Némi tanácskozás után a délutáni csendespihenő mellett döntöttünk, mert este úgyis mentünk éjszakai hajókázásra. 

Kiérve a kikötőbe beszereztük a jegyeket, visszamentünk egy mekibe "vacsizni", aztán irány vissza a hajó. Kicsit jobb időre számítottam, így csak egy trikó + pulcsi + kardigán kombináció volt rajtam. Én hülye. Kellett volna az a kapucnis felső még. Emesének több esze volt, ő vitte a kapucnis szőrmés kabátját, de még így is vacogott egy kicsit. Jah és még sorbanállásnál mintha hallottunk volna pár magyar szót. És tényleg. Később találkoztunk a magyar hangokkal. 4 magyar srác. Szintén tábori melósok. Egy fokkal jobb helyen voltak mint Mitton. Minden nap svédasztalos reggeli . . . stb. De nem baj. Mitton is jó volt. Legalább átéltük a tábor igazi lényét. :)))

Sok éjszakai képet nem csináltam, mert a gépem eleve nem túl jó az éjszakai felvételekhez, illetve végigdumáltuk az egész hajóutat. :) 

Kikötés után még beszélgettünk kicsit aztán mi az Apple Store felé indultunk a fiúk pedig az ingyen szállásukra Brooklyn-ba. A mázlisták. :P

Apple Store után már kb éjfél lehetett így vissza a szállásra és alvás. Másnap pedig hagytunk magunknak pihenést. Alvás 10-ig. :))) 










Élménybeszámoló - 4. nap NY-ban . . .

Reggel a szokásos koránkelős ébredés, általában 7-8 között keltünk, h időben tudjunk indulni. A negyedik napra véééééégre beiktattuk a Szabadság-szobor látogatást. Cseppet álmosak voltunk így a metróaluljáró rossz oldalán mentünk le, ráadásul a kártyánkat is lehúztuk, szval metró helyett gondoltuk megyünk busszal. Ami nem volt rossz ötlet , csak iszonyat lassú, mert kb 5 utcánként megáll. Így némi késéssel a tervhez képest, de megérkeztünk. Gyorsan kiváltottuk a jegyünket és irány a komp. 20 perc sorbanállás miközben az ellenőrzésre vártunk, felszállás a hajóra és indulás. :) Kb 10-15 perc alatt meg is érkeztünk a szoborhoz. Nagyon szép látvány volt. ( Jótanács: odafele a hajó jobb oldalára kell ülni ha szép képeket szeretnétek csinálni. ) Körbejártuk a szigetet csináltunk pár szép képet a szoborról és persze a távoli Manhattan-ről is. A talapzatba nem akartunk bemenni plussz 10$-ért, a koronába pedig "néhány" éve eleve nem lehet felmenni. 

Következő úticélunk Ellis Island volt. Ide érkeztek először a bevándorlók és várták, h tovább engedjék őket egy szebb, jobb jövő reményében. Éppen volt ott egy Barbie kiállítás is Világ Barbijai címmel, de a sokszínűségtől eltekintve sztem túl sok köze nem volt a szigethez. Nem igazán illett oda.
Viszont láttunk magyar útlevelet is. :) 

Ellis Island után Wall street-i séta, tőzsdelátogatás ( de csak kívülről persze ), láttunk sok öltönyöst, mindenki kávézott és rohant. 

Utána Bodies kiállítás. Hát . . . érdekes volt 4-be vágott embereket látni, meg érrendszert rákos tüdőt, magzatokat, egyebeket. Ha lett volna ott magyar tuti azt hitte volna kannibálok vagyunk, mert az egyik farszövetnél semmi más nem jutott eszünkbe csak a csirkehúsleves főtthússal. Szval mivel már nagyon ki voltunk éhezve vmi nem fagyasztott finom kajára, és a sok cuccunk miatt bőröndöt is kellett nézni, no meg ajcsikat Chinatown felé indultunk. Ahogy felmentünk a metróállomásnál szinte az első kínai kajáldába bementünk. A kiszolgálás első osztályú volt, az adag óriási ( becsomagoltattuk a maradékot így megvolt a vacsink is ), és finom is volt. A végén mondjuk utánunk jöttek, h sorry, de elfelejtettük a borravalót. Ops. :) Máshol beleszámolták, na mindegy. 

Miután teleettük magunkat, elkezdtünk ajcsik után kutatni. Az első szuveníresnél állva egy halom pénzbe belenyúlva kivettem egy érmét. Nézegetem, mondom Emesének, h nééézd, tisztára olyan mint Szent István. Megfordítom a pénzt: nééézd, ez meg olyan mint egy elcs*szett magyar címer a koronával. És ekkor észrevettem a szöveget is az érmén: 5 Pengő :))) 
Azért vicces, h a világ másik oldalán egy kínai szuveníresnél pont egy magyar pénzt veszek ki a kb 100 másik közül. 

Keresgéltünk bőröndöt is, de csak nagy táskákat találtunk elérhető áron. 20$-ért szerettünk volna bőröndöt venni.  Na igen, álmodozni szép dolog. Viszont szereztünk kulcstartókat, Emese vett magának táskát, én is még pár dolgot. 
De egyébként Manhattan-ben is lehetett 1$-ért 10 darab képeslapot venni, meg 10$-ért 5 db I Love NY pólót.

Miután kivásárolgattuk magunkat és kellően fáradtak voltunk irány vissza a hostel. ( Jujj, még nem is raktam fel róla képeket, na de majd mindjárt. )












2010. szeptember 18., szombat

Élménybeszámoló - 3. nap NY-ban . . .

Reggel korán keltünk. Első állomásunk a St. John Katedrális volt. Először megálltunk egy kis templomnál, mert azt hittük az az. Hát kiderült, h nem. :) Csak egy kisebb méretkülönbség volt a kettő között, de a kis templom is nagyon szép volt. Viszont túl sok időt szántunk rá a tervben így hamar végeztünk úgyhogy a lépcsőn megreggeliztünk, és bőven időben voltunk. :) Találtunk egy nagyon jó boltot is. Cézár saláta volt 4$-ért, gyümi, és minden más is. Mondtam Emesének, h ilyenkor érzem, h hiányzik Izrael, mert tisztára olyan mint az ottani üzletek. Erre mikor kifele mentünk megláttam a héber szövegeket a bolt falán, ima időpontokat és mezuza tokot is. Igen, egy zsidó boltba mentünk be. Naná, h eszembe jutott róla Tel-Aviv. Jah, mellesleg mikor megérkezésünkkor a metró aluljáróban bolyongtunk, vagy csak álltunk nagy bociszemekkel, egy ortodox zsidó volt az első aki megkérdezte segíthet-e. Na igen, mindenhol megtalálnak. :) 

Bolt után útban voltunk a New York Múzeumba. Átgyalogoltunk a Central Park mellett. Megérkeztünk a múzeumhoz, természetesen azt is felújították, így kívülről fel volt állványozva, letakarva. Belül sem volt túl nagy szám, igazán kihagyhattuk volna. Túl sok olvasnivaló, kevés látnivaló.

Elkezdtünk buszozni, mert rájöttünk, h egymás-után jönnek folyamatosan, és egyszerűbb és gyorsabb mint gyalog. Következő megállónk a Guggenheim Múzeum volt. Csodálatos épület, a fele viszont sajnos le volt zárva vmi kiállítás rendezés miatt, és fényképezni itt sem lehetett. Viszont láttam szép képeket, volt: Monet, Manet, Picasso, Miro . . . :))) 

Guggenheim után irány a MET. WooooooooooW!!! Nagyon nagy és nagyon szép. Volt olyan rész is amit nem néztünk meg, mert annyira nem érdekelt, de még így is sokáig tartott. Volt minden: egyiptomi, ázsiai, európai, amerikai "kincsek".  

MET után Empire State Building, h legyen nappali képünk is a városról. :) A feljutás elég sokáig tartott, de nem a sorbanállás miatt, hanem a sok kacskaringós folyosó miatt. De így is max 20 perc alatt fent voltunk. Igazából sehol sem kellett nagyon sorban állni. Kétlem, h mindenhova épp jó időben értünk oda, sztem inkább a szeptember miatt volt. A szünetnek vége, gyerekek iskolában, gondolom ezért volt kevesebb turista.
A város nappali fényben is csodálatos volt és egy kicist ijesztő is az a sok felhőkarcoló egy ilyen "kis" helyen.

Empire után egy kicist "izgalmasabb" kiállítás felé vettük az irányt. 
Museum of Sex . . . hmm . . . ééérdekes volt. Megtekinthettük az óvszer kialakulását és fejlődését, láttunk még 1-2 bizarrabb dolgot is, összességében nem volt rossz. Fényképezni itt sem lehetett, de azért Emesének sikerült telefonnal pár képet csinálni.

Sexmúzeum után elmentünk hajókázni. :)
Speedboat ride-ra mentünk. Fél óra gyors hajókázás. Közben pedig megálltunk a Szabadság-szobornál, így sikerült pár jó képet csinálni. 











Élménybeszámoló - 2. nap NY-ban . . .

Reggel adtunk magunknak egy kis időt a pihenésre. 10-re mentünk az American Musaum of Natural History-ba. Az volt a legközelebb a szálláshoz. Eredetileg 2 órát szántunk rá, de nem lett elég, kicsit később végeztünk. Gyönyörű a múzeum, habár 1-2 kiállított tárgy műanyagnak tűnik. Szépen kidolgozott, de műanyag. Emesével egy szálláson voltunk, Bianka korábban elindult a táborból utazgatni egy kicsit a keleti parton, de NY-ban találkoztunk még 2 napra. A múzeum után találkoztunk vele és elindultunk a Central Parkba. Gyönyörű hely. Minden csupa zöld, egy nagy, vagyis inkább óriási nyugodt sziget a város közepén. Az emberek piknikeznek, napoznak, futnak, bicikliznek, sétálgatnak. És rengeteg a kutyás. :))) Kis kutya, nagy kutya, mindenféle. A park tiszta, se szemét, se kutyaürülék. Gondolom azért, mert igen nagy bírságot szabnak ki ha vki nem dobja ki / szedi fel. Ezt itthon is be lehetne vezetni. Szemetet csak akkor láttunk mikor korán reggel indultunk el, de csak azért, mert akkor jártak a kukás autók. 

Szval körbejártuk a Central Park-ot ( a végén már menni alig tudtam, mert a lábamat 3 helyen törte fela  cipő ). Bianka visszament a hostelébe mi pedig mentünk tovább Emesével a Central Park Állatkertbe. Hát, igencsak picike állatkert. Kb 45 perc alatt végigjártuk. Inkább csak gyerekes délutáni programnak ajánlanám. Estére King Tut kiállítás volt betervezve. Tutankhamon, egyiptomi király kiállítása. Fényképezni nem lehetett sajnos. Illetve annyira nem, mert a kiállítás maga nem egy nagy durranás. Nagy tereken kicsi vázák, ékszerek, egy nagyobb szarkofág volt kirakva, de ennyi. 

Utána sétáltunk még egy kicsit a Times Square környékén, aztán vissza a hostelbe és alvás. Csak közben még ki - be jelentkeztünk a szálláson és mindketten átköltöztünk egy másik szobába. Az én szobámban volt még 2 angol lány, egy magyar és 2 orosz. A 2 angol lány és a magyar szintén Campleaders-es volt, a 2 oroszról nem tudok semmit, mert vagy már aludtak mikor láttam őket vagy én aludtam el korábban. 









Élménybeszámoló - Érkezés NY-ba . . .

Bocsánat a késői New York-i beszámolók miatt, de elég sűrű volt az az 1 hét. :) Szerencsére nem volt időnk unatkozni. 

Szval kezdem az elején.

Szombat este, utolsó éjszaka a táborban, pakolás. Hmm, na nem egy egyszerű feladat. 2 lány, 2 bőrönd, 2 utazótáska, 2 hátizsák, 2 notitáska, 1 kistáska, és egy hálózsák. Azért annyira nem volt nehéz pakolni, de elég sok cuccunk volt. Mivel a mosodán találtunk "néhány" hordható cuccot. Nike cipő, Nike télikabát . . . stb. Este vártuk a fizetésünket, de hiába. Még azt sem tudtuk, h ki fog kivinni minket a metróhoz. Reggelre odamentünk a staff house-hoz, sehol senki. A változatosság kedvéért ismét volt fél óra késésük. A 3 nap konyhai melóért járó pénzt viszont még mindig nem kaptuk meg. Merthogy zárva az iroda, és különben is azt sem tudják hány napot dolgoztunk és hol. Éljen az amcsi szervezőkészség és kitűnő emlékezet. :) Na mindegy, lényeg, h elindultunk. A metróval még bőven be is értünk Boston-ba a buszpályaudvarra, így mikor elmentünk felvenni a jegyeket mondták, h mehetünk a 10:30-assal is, nem kell megvárnunk a délit. Volt még 10 percünk, gyors mellékhelyiség látogatás, merthát 4 órás buszút előtt nem árt, aztán futás a buszhoz. Beálltunk a sorba, pakolás, felszállás, indulás. Elvileg wi-fi is volt a buszon, de a gép nem tudott felmászni rá, így maradt a zenehallgatás. Aztán egyszercsak 1,5 óra múlva a busz lekanyarodott egy Burger King-hez. Kicsit meglepődtünk, itthon ez nem szokás. :) Leszálltak egy páran, azt hittük mosdólátogatás, de nem csak az. Beálltak a sorba és kaját rendeltek. Mi is éhesek voltunk, így mi is rendeltünk egy menüt. Kicsit kértünk, de ahhoz is fél literes ücsit adtak. Alig bírtam meginni. 4 óra után megérkeztünk New York-ba. Már messziről látszottak Manhattan felhőkarcolói és hát wooooooooow. Szerelem első látásra. :) 

Chinatown-ban tett le minket a busz, onnan még elbumszliztunk a hostelig. Ami cseppet sem volt egyszerű annyi csomaggal, no meg persze az sem volt nagy segítség, h NY-ban szinte sehol sincs mozgólépcső a metróknál. 

Bejelentkeztünk a hostelbe, ahol Bianka már várt ránk. Mivel 2 részre bontották a foglalásom, így első este 2 ágyasban aludtam, másnap ki kellett jelentkeznem reggel, este meg vissza és átköltözni egy 6 ágyasba. A szállásunk nagyon szép volt. Cuki rózsaszín, hely is volt elég, nagyon jó helyen volt és ami az egyik legfontosabb, h tiszta volt.

Úgy gondoltuk, h már aznap elkezdjük a városnézést. 
A Times Square-re mentünk, h megnézzük milyen éjszaka, utána pedig a Madame Tussaud-ba mentünk. Furcsa volta "celebeket" és történelmi személyeket látni ilyen közelségben.

Utána felmentünk a Rockefeller Center tetjére. :))) Gyönyörű volt a város éjszakai fényben. Jah, kiderült, h a portás erdélyi magyar, a tetőn pedig találkoztunk 3 magyar sráccal is. Ők is táborban dolgoztak.

Eléggé fáradtak voltunk, így egy kis Times Square-es séta után visszamentünk a hostelbe. Gondolom mondanom sem kell, h nem kellett minket ringatni. Sztem kb 5 percen belül elaludtunk. :)